Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
MATOLCSI RÉKA típusánál is, amelyeknél különböző hétköznapi sérelmek, panaszok miatti düh, elégedetlenség kifejeződésével járt együtt a királysértés. Például 1902-ben Borboch János kőművessegéd egy fővárosi kocsmában arról panaszkodott egy rendőrnek, hogy felmentette a bíróság azt a két személyt, akiket feljelentett zsarolásért, majd a következőt jegyezte meg: „Betyár a törvényszék, betyár a miniszter és betyár a király is.”85 85 BFLVII.l.d. IV. 1246/1903. 86 BFLVII.l.d. IV. 5400/1899. 87 BFLVII.l.d. IV. 4549/1899. 88 Emlékül hagyom unokáimnak, dédunokáimnak, lássák hogyan éltünk, s hogy az ő életük szebb legyen egyszer... Szerk. Hoppál Mihály - Küllős Imola - Manga János Bp. 1974. 265. 89 BFLVII.l.d. IV. 1351/1902. 90 BFLVII.l.d. IV. 2358/1898. 91 MNL BML VILI. IV. 794/1900. 92 SNA3912.IV./1902. Ferenc Józsefet a családtagok katonai besorozása miatt is érthették szidalmak. Például 1898-ban Lendvay Jánosné napszámos a következőképpen panaszkodott: „Az a mocskos császár elvitte a fiamat katonának.”86 Az ilyen típusú királysértések a háború idején - értelemszerűen - megsokszorozódtak. Emellett szintén az uralkodó személyéhez kötötték az adófizetést is, például Szilágyi György földműves 1898-ban Erzsébet királyné meggyilkolása kapcsán fejezte ki felháborodását: „Nem csodálom, hogy megölték a királynét, bárcsak a királyt is megölnék, miért van annyi adó rajtunk.”87 E magatartás nyomait egy paraszti visszaemlékezésben is megtaláljuk: 1909-ben a boradó bevezetésén felháborodott lakosok az uralkodót szidalmazták a kormány helyett.88 Hasonlóképpen a gazdasági helyzetért is felelőssé tehették a királyt: Vigyinczki Jánosné napszámos 1902-ben, egy kispesti fűszeres üzletben - a „munkásnéptől” hallott hírek alapján - azt jelentette ki, hogy „A király az oka a mai drágaságnak, fel kellene akasztani.”89 A hatóságokkal való összetűzéseknél arra is találtunk példákat, hogy az uralkodót mint a törvények aláíróját, szentesítőjét érték a sértő szavak. Vályi Dániel földműves 1896-ban adóvégrehajtás közben vitatkozott össze egy csendőrrel ilyen szavak kíséretében: „Szarok a törvényre is, arra is, aki azt megszentesítette.”90 Emellett a sérelmek okozta indulatos helyzetekben az uralkodóhoz kapcsolták magát az eljáró hatóságokat és intézményeket, illetve azok egyes rendelkezéseit is. Vajda István földműves és kocsmáros Siklóson (Baranya vm.) 1899-ben - egy sikertelen vesztegetési kísérlet után - egy pénzügyőri biztossal szólalkozott össze, aki jövedéki kihágásért büntette meg és az alábbiaknak volt a fültanúja: „Hunczut a törvény, hunczut a király, aki ilyen embereket tart.”91 Boczkó Gyula, radosnai (Nyitra vm.) cipész pedig 1901-ben a céhrendszer eltörlése és az ipartörvény kapcsán mondott kritikát: „Baszom azt a királyt, ki ilyen törvényt aláír.”92 351
