Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
MATOLCSI RÉKA közelgő születésnapjára, azt felelte: „Egye meg a fene a fejét milyen parádét csapnak neki, pedig mikor erre járt, nem mert Aradra jönni.”77 Az ittas elkövetőt a sajtó beszámolója szerint Műnk Vilmos őrmester jelentette fel.78 77 MNL OL K 583.1896/104.tétel 78 Budapesti Hírlap, 1895. június 22. 8. 79 Budapesti Hírlap, 1906. október 25. 13. 80 Az Újság, 1908. szeptember 30. 13. 81 Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások. Bp. 1981. 782-783. Mivel ismeretes, hogy a társadalom szélesebb köreiben élénken élt a forradalom és a szabadságharc emléke, illetve, hogy a parasztság, a kisiparos és kiskereskedő réteg szimpatizált a Függetlenségi Párt politikájával, nem ezen eszmék iránti érdektelenséggel indokolhatjuk az ügyek hiányát. Ügy véljük, hogy inkább egyfajta társadalmi szolidaritással számolhatunk a ’48-as érzelmekből fakadó, az uralkodót bíráló, akár sértő megjegyzések esetében. Feltételezhetjük, hogy az ügyészségek és a bíróságok elé kerülő kis számú ilyen jellegű ügy a feljelentők eltúlzott lojalitásával, anyagi előnyszerzés vagy szakmai előrelépés óhajával, a hatósági személyek vagy köztisztviselők esetében a kötelesség elmulasztásának következményeitől való félelemmel magyarázhatók. Ezt a vélekedést támasztja alá, hogy a hírlapi tudósításokban felbukkanó, hasonló ügyek nagyobb tömeg vagy szélesebb nyilvánosság előtt történtek, tehát olyan közegben, ahol hatósági személyek is megfordultak. Ilyenek voltak például a politikai gyűléséken elkövetett királysértések, mint Varságh Zoltán hírlapíró esete 1905-ben,79 vagy Székely Elek sátoraljaújhelyi polgármester ügye, aki az 1908-as jubileum alkalmával leszedette a nemzeti zászlót a városháza épületéről, nem vett részt az uralkodó tiszteletére tartott istentiszteleten, majd a városi rendőrfőkapitánnyal összeszólalkozott és az uralkodót és a dinasztiát is szidalmazta.80 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ez utóbbi esetben nem vagy nem csak az elkövető lojalitásdilemmája állhatott az ügy hátterében, hanem a polgármester hatásköri ellentéte a Zemplén megyei főispánnal. Ferenc József, a „jó atya” Az uralkodót sértő szavak gyakran összekapcsolódhattak a hatóságokkal szembeni elégedetlenség kifejezésével, és ezek az ügyek két eltérő jelenségre világítanak rá. Az adófizetés, behajtás vagy hatósági ellenőrzés során elhangzott királysértéseknél többnyire a paraszti társadalomhoz köthető elkövetőket találtunk. Ezek az esetek egyfajta „virtuskodó” magatartást sugallnak. Tárkány Szűcs Ernő a népi jogélet vizsgálata során megállapította, hogy a parasztság bűnértelmezése eltért a polgári társadalométól, így egyes bűncselekmények elkövetése náluk sokszor virtusként jelent meg.81 Ezt az attitűdöt jól szemlélteti például Násztai Illés földműves 1891-es ügye. 349
