Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
MATOLCSI RÉKA A királysértések vizsgálatával tehát egy - ez esetben kriminalizált - csoport szintjén rámutathatunk a dualizmus kori társadalom politikai kultúrájának egyik szegmensére, az uralkodóval kapcsolatos politikai attitűdökre. Mindehhez azonban a konkrét ügyek elemzése mellett szükséges a vizsgált csoport társadalmi öszszetételének, illetve a politikai műveltség és tájékozódás kereteinek feltérképezése is. A normatív szabályozás Az elemzés jogi kereteinek ismertetése előtt fontos elhatárolnunk a királysértést a hasonló, de súlyosabb politikai bűncselekményektől, hiszen a középkortól kezdődően a felségsértés és a hűtlenség esetei összekapcsolódtak egy-egy bűncselekményben. E tekintetben a Deák Ferenc és Szalay László nevéhez fűződő, 1843. évi büntetőkódex-javaslat hozott volna változást, amely megkülönböztette volna a hűtlenséget a felségsértéstől. Utóbbin az uralkodó meggyilkolását, a vele szembeni tettleges erőszakot, személyes szabadságtól való megfosztását és az alkotmány erőszakos megtámadását értette. Egy másik aspektusból is úttörőnek tekinthető a munka: a felségsértés kategóriájából kivált a király szóbeli bántalmazása (például sértő kifejezésekkel).21 Ez a rendelkezés lényegében megelőlegezte a későbbi, a Csemegi-kódexben meghatározott királysértés bűncselekményét. Az 1878. évi V. törvénycikk megkülönböztette tehát a királysértést és a hűtlenséget — ez utóbbi alá lényegében a hazaárulásnak tekintett cselekedetek, például a kémkedés tartoztak — a felségsértéstől, amely nemcsak az uralkodó ellen irányulhatott, hanem az állam és az alkotmány ellen is. A két bűncselekmény közötti alapvető különbségként kiemelhetjük, hogy míg a királysértés verbális sérelmet takar, a felségsértést - az uralkodó vonatkozásában - a király meggyilkolásával, a testi épségének és a személyes szabadságának megsértésével lehetett elkövetni. 21 Angyal Pál: Felségsértés, királysértés, hűtlenség, lázadás, hatóságok büntetőjogi védelme. Bp. 1930. 10.; Barna Attila: Az állam elleni bűncselekmények szabályozása a 19. századi Magyarországon: különös tekintettel a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi 5. törvénycikk előzményeire és megalkotására. Győr 2015. 118-158. 22 1878. évi V. törvénycikk a magyar bűn tető törvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. A királysértést és az uralkodóház tagjainak megsértését a 1878. évi V. törvénycikk, a Csemegi-kódex 140-141. §-a szabályozta. E bűncselekményeket nyomtatvány útján és élőszóban is el lehetett követni. E tanulmány középpontjában az utóbbiak vizsgálata áll. A király szóbeli megsértésének vétségét két évig terjedő fogházzal és hivatalvesztéssel büntette a 140. §. Az uralkodóház más tagjai esetében is megfogalmazott büntetést: élőszóban elhangzott sértésért egy évig terjed(het)ő fogházzal, a sajtóban megjelenő vétségért pedig két évig terjedő államfogházzal büntették az elkövetőt.22 A királyi ház tagjait érintő paragrafusok 333
