Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
SZÓBELI KIRÁLYSÉRTÉSI ÜGYEK A DUALIZMUS IDEJÉN (1891-1913) Józseffel kapcsolatos pozitív folklór.16 Ezzel szemben Landgraf Ildikó a néprajzi gyűjtéseken alapuló kutatásával azt bizonyította, hogy a népi Ferenc József-kép rendelkezett pozitív vonatkozásokkal is, amely átalakulás az uralkodó kedvező imázsának mesterséges fenntartásából fakadt.17 16 Gerö András: Ferenc József a magyarok királya. Bp. 1988. 196-207. 17 Landgraf Ildikó: Megtorló császár - megtévesztett király. Ferenc József alakja a magyar hagyományban. In: Mindenes gyűjtemény I. Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára. Szerk. Csörsz Ru men István. Bp. 2005. 127-140.; Uö: „Király, pásztor és nyáj egy legyen!” Az uralkodócsalád reprezentációja az 1867-1918 közötti magyar populáris olvasmányokban és hatásuk a szóbeli hagyományokra. In: „Akirályhűség jól bevált útján...”. Rendi és nemzeti kötődések szimbolikus változásai 1867 és 1918 között. Szerk. Glässer Norbert - Zima András. Szeged 2016. 23-36. 18 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről. Az első magyarországi büntetőjogi szabályozás (büntetőtörvénykönyv). Elnevezését alkotója, Csemegi Károly büntetőjogász után kapta. 19 Magyar Statisztikai Évkönyv 1880-1889. 12-19. évf. Bp. 1883-1891.; Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. 1893-1914. I-XXII. évf. Bp. 1894-1916. 20 Philip Czech: Der Kaiser ist ein Lump und Spitzbube. Majestätsbeleidigung unter Kaiser Franz Joseph. Wien-Köln-Weimar 2010. 262. Tanulmányomban a társadalom szélesebb rétegeinek uralkodóhoz fűződő attitűdjére összpontosítok, a forrásadottságok hiányossága miatt leginkább a király tiszteletével kapcsolatos normaszegésekre. Az úgynevezett Csemegi-kódexben18 szankcionált királysértések tanulmányozásával arra keresem a választ, hogy mit árulnak el az esetek a királyhűséggel kapcsolatos konfliktusokról és elvárásokról. Végül pedig: miképpen szűrődhetett be a hétköznapokba a nagypolitika, ebben az esetben az uralkodó személyét illetően? Fontos szót ejtenünk a dolgozat időbeli kereteiről is. A kezdőpontot a vizsgálat forrásbázisa indokolja: jórészt az ítélőtáblák fennmaradt anyagaira támaszkodtam, ezek 1891-ben kezdték meg működésüket. A munka 1913-as lezárását pedig azzal magyarázhatjuk, hogy a háború következtében - a fentebb említett módon - átalakult a lojalitás értelmezési kerete. Egyúttal arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a vizsgált időszak korántsem tekinthető teljesen nyugalmi periódusnak, hiszen az 1890-es évektől kezdődő időszakot politikai válsághelyzetek sorozata jellemezte. Ez pedig éreztette hatását a politikai bűncselekmények számának emelkedésében is. A királysértési ügyek számáról ugyan nem szólnak a korabeli statisztikák, de az élőszóban elkövetett sértések miatt elítéltek száma a korszakban emelkedő tendenciát mutatott: három évtized alatt megnégyszereződött. Az elítéltek száma az 1880-as évtizedben összesen 102 fő, az 1890-es években 204, az 1900-as években 415, 1910 és 1914 között 376 volt.19 A legalacsonyabb szám 1880-ban 5, a legmagasabb 1914-ben 212 elítélt volt, ez utóbbi hátterében a világháború kitörése állt. Ugyanakkor e számok jelentősen eltérnek az osztrák adatoktól, ott 1867 és 1913 között évente nagyjából 200 és 350 között mozgott az elítéltek száma, ami jóval magasabb érték, mint az itthoni.20 332
