Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Matolcsi Réka: Szóbeli királysértési ügyek a dualizmus idején (1891–1913)
MATOLCSI RÉKA pedig maguk az állampolgárok is alkalmazkodhattak, például a feljelentéseikkel.11 Másrészt a háborúval járó társadalmi és gazdasági válság következtében egyre több bírálat érte az államot és annak képviselőit (kormány, hatóságok): minél érzékelhetőbben avatkoztak be a lakosság életébe, annál inkább azonosították őket a nehézségekkel, vagyis az állampolgári bizalom ezen intézmények irányában rendkívül megingott, ami egyaránt befolyásolhatta az állam és az uralkodó iránti lojalitást.12 Ettől függetlenül a lojalitás történeti vizsgálata manapság már a békésebb időszakokra is kiterjedt. 11 Egry Gábor: Háborús nacionalizmusok, versengő imperializmusok. In: 1916 a fordulat éve? Tanulmányok a Nagy Háborúról. Szerk. Egry Gábor - Kaba Eszter. Bp. 2017. 49-62. A feljelentések vizsgálatához osztrák vonatkozásban lásd Tamara Scheer: Denunciation and the decline of the Habsburg home front during the First World War. European Review of History - Revue européenne d ’histoire (2017)2. sz. 214-218 12 Bihari Péter: 1914 - A nagy háború száz éve. Bp. 2014. 378-379. 13 Kovács A.: Identitások és lojalitások i. m. 14 Osterkamp, J. - Schulze Wessel, M.: Exploring Loyalty i. m. 15 Hanák Péter: 1898. A nemzeti és az állampatrióta értékrend frontális ütközése a Monarchiában. In: Uő: A Kert és a Műhely. Bp. 1988. 112-129. Mindezek mellett azt is meg kell jegyeznünk, hogy a lojalitás többszereplős folyamat, amelyben vizsgálhatjuk a normatív elvárások megfogalmazóit, illetve az egyének és közösségek lojalitásának „validálásában” résztvevőket is.13 így a lojalitáskutatások figyelme olyan intézményekre is összpontosulhat, mint például az iskola és a hadsereg, amelyek az állam vagy az uralkodó iránti lojalitás kialakításában fontos szerepet töltenek be.14 A fentiekből is kitűnik, hogy a lojalitás-kutatások egyik kiemelkedő területét az uralkodó iránti lojalitás kérdésköre jelenti. E probléma magyar vonatkozását Hanák Péter elemezte úttörő munkájában, amely az 1898-as év két eseményét, az áprilisi törvények szentesítésének nemzeti ünneppé emelését és a császári jubileumot állította párhuzamba. Ám e tanulmány inkább a politikai elit elköteleződéseire világít rá, a társadalomban jelenlévő királyhűségről és az azzal versengő lojalitásokról kevesebbet tudunk. Hanák is csupán egy megjegyzés erejéig foglalkozott a kérdéssel, és azt állapította meg, hogy az alattvalói hűség valóban érzékelhető volt a Monarchia középrétegében és a parasztságnál. Ezt a király iránti hagyományos tiszteletet pedig a mindennapok viszonylagos jóléte és biztonságérzete tovább erősítette.15 Gerő András az uralkodóról készült biográfiájában nemcsak a közbeszédben jelenlévő királyhűségre vonatkozóan tett megállapításokat, hanem a társadalom szélesebb körére, elsősorban a magyar parasztságra is kitekintett. Ügy látta, hogy a parasztság hagyományos királyhűsége, amelyben az uralkodó az urakkal szembeni védelmezőként jelent meg, a dualizmus időszakában nem épült le teljesen, azonban részben Kossuth Lajos kultusza vette át a helyét, és hiányzott a Ferenc 331
