Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Galambosi Péter: A szepesi lándzsásnemesség története a 13–14. században
A SZEPESI TÍZLÁNDZSÁS NEMESSÉG TÖRTÉNETE A 13-14. SZÁZADBAN Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a szék-rendszer az ország bármely területén egy adott közösség igazságszolgáltatási autonómiájából kifejlődött territoriális szervezet volt, s végleges kialakulásuk jellemzően a 14—15. század folyamán mutatható ki.49 Mivel a tízlándzsás nemesek a tatárjárást követően kaptak ilyen jellegű kiváltságokat, a tízlándzsás szék keletkezésével is csupán ezt követően számolhatunk. A gömörőrök a Szepesség vármegyei kereteinek kialakítását megelőzően a gömöri várispánság kötelékében vigyázták a határvidéket. A határőrök helyzetére már Szent László úgynevezett II. törvénykönyvének utolsó cikkelyei is vetnek némi fényt, továbbá a vasi őrök 1270. évi kiváltságlevele szerint az őrnagy viszonylag széles bíráskodási jogkörrel rendelkezett, mindez ugyanakkor nem tévesztendő össze a területi alapon működő önálló közigazgatással.50 Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy az 1243. évi kiváltságlevél nem említ semmilyen területi alapú autonóm szervet, s még csak nem is utal annak létére. Mindez annak fényében válik különösen jelentőssé, hogy a szepesi szászok 1271. évi kiváltságlevele többször következetesen területi értelemben alkalmazza a provincia kifejezést, a bíráskodási kiváltságok részletezésekor pedig Lőcsét annak fővárosaként (civitasprovincie capitalis) említi, hangsúlyozva mindezzel a közösség különállásának területi jellegét.51 49 Bővebben lásd Bónis György: Magyar jog - székely jog. (Kolozsvári Tudományos Könyvtár 1.) Kolozsvár 1942. 48-51.; Györffy György: A magyarországi kun társadalom aXIII-XIV. században. In: Uö: A magyarság keleti elemei i. m. 352-359. 50 László 11/15-18.: Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Függelék: A törvények szövege) Bp. 1904. 170-171.; 1270: Urkun denbuch des Burgenlandes und der angrenzenden Gebiete der Komitate Wieselburg, Odenburg und Eisenburg I-IV. Bearb. Hans Wagner - Irmtraut Lindeck-Pozza. Graz-Köln-Wien 1955-1985. I. 380-382. Lásd még Zsoldos A..-Vár jobbágyság i. m. 61. 51 1271: Vysady miest a mesteciek na Slovensku I. (1238-1350). Ed. Lubomír Juck. Bratislava 1984. (a továbbiakban: VMMS I.) 55-56. 52 FNESz II. 540., 587. A település környezetének természeti adottságaira lásd a falu 1284. évi határjárását: DF 272247. A szláv népnyelvi helynévi adatot: 1525: DL 32190. Megjegyzendő továbbá, hogy pusztán egy település elnevezéséből hasonnevű közigazgatási szerv létére következtetni indokolatlan, ugyanis -szék utótagú helynevek nemcsak azokon a területeken fordulnak elő, ahol valaha szék-alapú közigazgatás működött, hanem szerte az egész Kárpát-medencében. A nyelvészeti kutatás szerint az ilyen helynevek jelentős része a magyar szik kifejezésre vezethető vissza, s az adott település környezetének természeti adottságaira, elsősorban annak vizenyős jellegére utal. Hogy a Fekete Nagy által hivatkozott Szék helynév is ebbe a kategóriába tartozik, abból válik egyértelművé, hogy szláv Szlatvin elnevezésének jelentése ’ingovány, posvány’. A szláv elnevezés már a késő középkorban adatolható, az tehát bizonnyal párhuzamos a magyar helynévadással.52 294
