Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Galambosi Péter: A szepesi lándzsásnemesség története a 13–14. században
GALAMBOS! PÉTER Az 1243. évi kiváltságlevél elrendelte, hogy a tízlándzsás nemesek maguk választhassák Lírájukat, egyúttal tiltotta a szepesi ispánnak, hogy az úgynevezett nagyobb bűntettek kivételével ítélkezzen felettük és jobbágyaik felett, avagy descensusvA kényszerítse őket.53 A tízlándzsás törvényszék a 14. század elejétől adatolhatóan rendre Csütörtökhelyen gyűlt össze, egyetlen kivétel egy 1464. évi alkalom, amikor a törvényszék oklevelét Késmárkon keltezték. Csütörtökhely annak ellenére őrizte meg a tízlándzsások közösségében betöltött központi funkcióit, hogy még az Árpád-kor végén teljesen elnémetesedett. A település eredeti neve egyháza titulusa nyomán Szentlászló volt, majd 1292- ben első alkalommal említik Csütörtökhelyként, nap szerint utalva a hetivásárra, amely a 13. század második felében beköltöző német vendégeknek köszönhetően lendült fel. A helyi németeket egy 1278. évi határjárás említi először, majd a települést a szepesi szászok kiváltságainak 1317. évi megerősítésekor már a németjogú falvak között sorolják fel.54 53 1243: CDES II. 88-89.; HradszkyJ: Kisvármegye i. m. 24. 54 1263: SS I. 96-97.; 1278: HO VI. 230-232.; 1292: Csáky 1/1. 21-22.; 1317: VMMS I. 89-90. A településre bővebben lásd Fekete Nagy A.: Szepesség i. m. 191-195. 55 Taxatio Nobilium Sedis Decem Lanceatorum Comitatus Scepusiensis die 6. Maii 1587. - Hradszky J.: Kisvármegye i. m. 184-188. 56 Feltételezik, hogy a Sümeg és Tamásfalva között fekvő Csingóval lehet azonos: Miroslav Stevík: Kpociatkom multietnicity stredovekého Spisa. In: Zeszyty s^decko-spiskie - Sandecko-spisské Zosity 4. Nowy Sa.cz 2009. 41. 57 1280: DL 1029. Értelmezésére lásd Fekete Nagy A.: Szepesség i. m. 76. 90. jegyz. Sajnálatos módon a középkor évszázadaiból nem maradt fenn olyan írott forrás, amely említené a tízlándzsás nemesek székét, vagy azt, hogy mely települések tartoztak a tízlándzsások joghatósága alá. A legrégibb ilyen jellegű dokumentum egy 1587. május 6-án kelt adójegyzék, mely szerint a tízlándzsás nemesek székét a 16. századvégén tizenöt település: Ábrahámfalva, Bethlenfalva, Csontfalva, Czengov, Filefalva, Gánfalva (Gánócz), Edesfalva (Hadusfalva), Oszelec (Hozelecz), Hisfalva (Kissócz), Komárfalva és Primfalva (Komarócz Horkával), Lökfalva, Mahálfalva, Miklósfalva, Pikfalva és Szentandrás alkotta.55 A felsorolt települések közül Czengov ekkor fordul elő első alkalommal írott forrásban,56 mivel azonban a többi helység története írott források mentén visszavezethető az Árpád-korig, a tízlándzsás falvak korai településtörténete a 13-14. századi oklevelek adataira építve felvázolható. 1280-ban Lodomér esztergomi érsek a Szepességben tartózkodott, s a Létánfalván színe elé járuló széki nemeseknek (nobiles de Zeek) engedélyezte, hogy saját öröklött birtokukon (in propria ipsorum h er edit ate) egyházat építsenek, mivel a Szent László-egyház majd egy mérföldnyire van, s a távolság miatt nem tudnak részt venni az istentiszteleteken.57 Hogy a szövegben emlí295
