Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
KENYERES ISTVÁN (470 Ft, 2%).94 Buda késő középkori történetét ismerve nem meglepő a délnémet kereskedő-bankár réteggel szoros családi és kereskedelmi kapcsolatban álló budai német kereskedők kiemelkedő szerepe; a helyi magyar elit és a fővárosban mindig meghatározó módon jelenlévő itáliai, főként velencei és firenzei kereskedőknek a számadásban szereplő ügyletei pedig gazdasági súlyukat tükrözhette vissza.95 Szempontunkból fontos kérdés, hogy milyen típusú és célú hitelekről lehetett szó? A számadáskönyv a kereskedők által nyújtott hitel esetében mindig ugyanazt a formulát közli, miszerint a visszafizetés az adott kereskedő által hitelbe szállított dolgok (áruk) ellentételezése volt, és a bejegyzések szinte minden esetben utalnak egy kereskedők jegyzékére, számadására.96 Már Kubinyi felvetette, hogy az áruhitelek posztószállítást takarhatnak, mégpedig kifejezetten a katonaságnak zsold fejében adandó szövetekről lehetett szó. A jajcai bánoknak 1505 és 1507 között 3300 Ft értékben adtak posztót a katonaság fizetésére, az 1510-es években az országos kincstartók egyik költségvetése 5830 Ft értékben irányoz elő posztót a katonaság fizetésére, 1515-ben budai olasz (velencei) kereskedők szállítottak posztót a horvát bánnak fizetése gyanánt. A kincstár éppen ezért állandó posztóraktárat is fenntartott Budán.97 Az 1525. és 1526. évi kincstartó számadás is több helyen utal posztóban történő katonai fizetésre.98 Ez igencsak előnyös volt a kincstárnak, ugyanis a vétel és a katonáknak történő zsoldbeszámítás, azaz eladás közötti különbségen jelentős haszon keletkezett - s ennek lefölözése még a 16. század második felében is bevett gyakorlat volt.99 A két számadáskönyv alapján a királynak vagy az udvar alkalmazottainak vásárolt szövetekért közvetlenül fizettek a kereskedőknek, tehát e szükségleteket nem áruhitelekkel elégítették ki. Ez a tény, valamint az áruszállítások jelentős értéke is arra utal, hogy a meg nem nevezett áruhitelek mögött a katonaság részére történt posztószállítás húzódott meg. 94 A forrásokat lásd a 36. és 39. jegyzetben. 95 Az 1525. évi számadás kereskedőkre vonatkozó adatait Kubinyi dolgozta fel először. Az ő összesítése szerint 24 133 Ft hitelösszeget nyújtottak a budai kereskedők. Kubinyi A.: Budai kereskedők i. m. 355-357. 96 „pro rebus ab eodem ad facta Regie Maiestatis in credenciam levatis, prout in regestro mercatorum continetur”. Fraknói V: II. Lajos király számadási i. m. 113., 124., 179., 181., 191., 213., 235. 97 Kubinyi A.: Budai kereskedők i. m. 342. 47. jegyz., 351-352. 98 Például 1525-ben a temesvári ispán, a péterváradi katonaság, 1526-ban Báthori nádor fizetése egy részét posztóban kapta meg, a jajcai katonaság zsoldjának egy részét is posztóban adták ki. Az 1525. és 1526. évi kincstári számadáskönyv adatbázisát lásd a 36. és 39. jegyzetben. 99 Posztóval ügyleteit a bécsi udvari pénztár az 1540-es években a magyarországi végváriak fizetésénél, a posztóügyeletekből 1543-ban az udvarnak 726 rajnai Ft nyeresége származott. Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA), Allgemeines Verwaltungsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv (a továbbiakban: FHKA). Hofzahlamtbücher Bd. 1. Ugyanígy járt el a Magyar Kamara az 1550-es években, amikor az 1555 és 1562 közötti időszakban 1888 Ft hasznot realizált ezeken az ügyleteken, ami egyébként éves szinten mindössze 236 Ft-ot hozott, ami a bevételek 0,2%-a volt. Ember Gy: A magyar királyi kamara i. m. 521. 267
