Századok – 2022

2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt

KENYERES ISTVÁN fizetése után az uralkodótól 1521-ben, Brandenburgi György felé a király 1522- ben 100 ezer Ft tartozást halmozott fel, Thurzó Elek kincstartónak pedig szintén 100 ezer Ft követelése volt a királlyal szemben.82 A hazai hitelezők sorában, mint az alábbiakan még látni fogjuk, az áruhiteleket nyújtó - elsősorban - budai pol­gárok is jelentős hányadot képviseltek. 82 FógelJ.: II. Lajos i. m. 15-18. 38 oklevelet gyűjtött össze II. Lajos adósságai kapcsán, az ezekben fel­tüntetett adósságok összértékét vettem figyelembe. Ez a lista még bőven kiegészíthető. Lásd Simon Zs.: A baricsi és kölpényi i. m. 866-868. A kincstartók sokszor a maguk nevükben vettek fel hiteleket („ad propria et privata negotia ipsorum levasse se obligate soliti sunt”) az uralkodó szükségleteire („ad nego­­tia et necessitates regis ”), majd hitelezőként léptek fel az uralkodóval szemben. Kubinyi András: A ki­rályi kincstartók oklevéladó működése Mátyástól Mohácsig. Levéltári Közlemények 28. (1958) 37. 83 Richard Ehrenberg: Das Zeitlalter der Fugger. Geldkapital und Creditverkehr im 16. Jahrhundert. Bd. 1. Die Geldmächte des 16. Jahrhunderts. Jena 1892. 90-93., 107., 126-131.; Götz Freiherr von Pölnitz: Jakob Fugger. Kaiser, Kirche und Kapital in der oberdeutschen Renaissance. Bd. I-II. Tübingen 1949. passim.; Mark Häberlein: Aufbruch ins Golbale Zeitalter. Die Handelswelt der Fugger und Welser. Darm­stadt 2016. 25-27., 132-151. Újabban lásd Kenyeres I.: A fiskális-katonai állam kezdetei i. m. 772-775. 84 Lásd a 37. jegyzet. 85 Pölnitz, G. E: Jacob Fugger i. m. II. 56. 86 Wenzel Gusztáv: A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében. Bp. 1882. 19. 87 Uo. 22. 88 Pölnitz, G. E: Jacob Fugger i. m. II. 139. 89 Wenzel G.: A Fuggerek i. m. 22. A magyar és cseh trónt birtokló Jagellók hitelezésében érdekelt volt a korszak üzleti „nagyágyúja”, az Apostoli Szentszéket és a Habsburgokat is nagy összegek­kel hitelező Fugger-cég is.83 A Fuggereknek nagy segítségére voltak magyarorszá­gi partnereik, a Thurzók, akikkel együtt vitték a magyar rézüzletet, s akik szép lassan beépültek a magyar nemesi elitbe is.84 1498-ban Thurzó János elnyerte az ország legjelentősebb aranybányáit és pénzverését felügyelő körmöcbányai kama­ra grófi tisztjét, amiért évi 14 ezer arany Ft-ot kellett fizetnie a királyi kincstárba.85 A Thurzók a Fuggerekkel együtt ettől kezdve egyfajta vállalkozásként üzemeltet­ték a körmöcbányai kamarát és az ahhoz tartozó besztercebányai rézvállalatot, amihez a tőkét minden esetben az augsburgi fél biztosította. A Thurzó János által 1502-ben Ulászló királynak Mátyás király özvegye, Beatrix királyné felé fenn­álló tartozására kifizetett 200 ezer arany Ft mögött is a Fuggereket sejti a kuta­tás.86 1503-ban Fuggerek hitelezték II. Ulászlónak a neje, Anna királyné számára vett ékszer árát, 6000 dukátot.87 1503-ban Anna királyné a királynéi birtokként már őt illető körmöcbányai kamarát és a zólyomi várbirtokot a Fugger-Thurzó cégnek adta zálogba tartozásai fejében, ennek évi zálogösszege 10 ezer magyar arany Ft-ot tett ki, amihez további, egyszeri 6000 arany Ft elszámolási költség társult.88 Ulászló király 1505-ben egy gyöngyökkel és drágakövekkel ékesített kalapot vett a nejének 3500 dukátért, aminek az árát szintén a Fuggerek hitelez­ték.89 1505-ig II. Ulászlónak a Fuggerek felé fennálló tartozása 25 ezer magyar 265

Next

/
Thumbnails
Contents