Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai
A BATTHYÁNY URADALOMRENDSZER ÉS A 17. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK PESTISJÁRVÁNYAI kora újkori Kárpát-medencei pestisjárványokat kontextusba helyezni, valamint a 17. századi Batthyány uradalmak misszilisanyagában megjelenő pestis-említések kapcsán két fontos kérdést is vizsgálok. Egyfelől, hogy miképpen védekeztek e betegség ellen, volt-e szisztematikus fellépés annak terjedésével szemben. Másfelől e páratlanul gazdag forrásanyag segítségével az utóbbi években egyre gyakrabban vizsgált problémára igyekszem reflektálni, miszerint a késő középkori és kora újkori pestisjárványok kapcsán beszélhetünk-e hullámokról, vagy inkább a betegség állandó jelenlétét feltételezhetjük. Ez utóbbihoz kapcsolódva azt is megvizsgálom a két legjelentősebb, 17. század közepi pestises időszak kapcsán, hogy milyen környezeti-időjárási háttere lehetett a betegség terjedésének. A kora újkori pestis és Közép-Európa A pestist kutató történészeknek nem volt könnyű dolguk. Miközben a középkorban és a kora újkorban tucatnyi fertőző betegség volt jelen Európában (és a 16. századtól az Újvilágban is), az írott forrásokban megjelenő betegség-említéseknek csak nagyon kis része volt alkalmas arra, hogy azok alapján azonosíthassuk a kórokozót. A járványos betegségek esetén általában használt pestilentia latin szó nem jelent fogódzót a betegség patogénjére nézve, hiszen számos szerző mindössze járványos betegséget értett rajta. A 14. század közepi nagy pestisjárványra vonatkozó forrásoknak is csak kisebb része lenne önmagában alkalmas a betegség azonosítására, ugyanakkor a 19. század közepe óta megjelentetett jelentős mennyiségű korabeli elbeszélő és egyéb forrásból kirajzolódó terjedési útvonalak2 jobban értelmezhetővé válnak a gyakran bizonytalan, járványokra vagy csak általában halálozásra utaló szövegrészleteknek köszönhetően. Különösen igaz ez a nagy pestis és az azt követő járványok közép-európai megjelenésére utaló források esetében, amelyek bár valószínűsítették, de egyáltalán nem tették bizonyossá, hogy a járvány jelentékenyebben pusztított ebben a régióban is.3 A késő középkori pestisjárványok esetében a helyzet már némiképp eltérő. A nyugat- és 2 A legfontosabb forráskiadvány-sorozat Karl Sudhoff kiadásában jelent meg Pestschriften aus den ersten 150 Jahren nach der Epidemie des „schwarzen Todes” 1348 címen az Archiv für Geschichte der Medizin hasábjain (1911 és 1926 között). A nagy pestis forrásanyagára lásd még The Black Death. Ed. Rosemary Horrox. (Manchester Medieval Sources) Manchester 1994. A nagy pestisjárvány jelenleg legfontosabb összefoglalása: Ok J. Benedictow: Complete History of the Black Death. Woodbridge 2021. 3 A Magyar Királyságra: Andrea Kiss et al.: Food Crisis in Fourteenth-Century Hungary: Indicators, Causes and Case Studies. In: The Crisis of the 14th Century. Teleconnections between Environmental and Societal Change? Eds. Martin Bauch - Gerrit Jasper Schenk. (Das Mittelalter. Perspektiven mediävistischer Forschung. Beihefte 13.) Berlin 2020. 119-122. A cseh területekre: David C. Mengel: A Plague on Bohemia? Mapping the Black Death. Past and Present 211. (2011) 3-34. A lengyel területekre: P. Guzowski - C. Kukk - R. Poniat: O metodach pomiaru natçzenia epidemii i zaraz w 26
