Századok – 2022

2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Vadas András: A Batthyány uradalomrendszer és a 17. század első felének pestisjárványai

VADAS ANDRÁS

dél-európai kutatások mellett már a közép-európai pestisjárványok is sokkal pontosabban rekonstruálhatók. Az 1507—1510 között jelentkező pestisről több tucat, egymástól független korabeli forrás tudósít akár a lengyel, akár a magyar területeken,4

melyek már részben területi mintázatok megértését is lehetővé teszik.

preindustrialnej Europie w demografii historycznej.

In: Epidemie w

dziejach Europy: konsekwencje spoleczne, gospodarcze i kulturowe. Eds.

K.

Polek

- E. Sroka.

Krakow 2016.

119-144.

4 Tomasz

Zwi^zek:

Spatial Development

of

the 1507-1510 Plague in Poland and Its Consequences. Kalisz District Case Study. Journal of Environmental Geography 13. (2020) 1-2. sz. 1-12.; Andrzej Karpinski: W walce z niewidzialnym wrogiem: epidemic chorób

zakaznych

w Rzeczypospolitej w XVI—XVIII wieku i ich

nastçpstwa

demograficzne,

spoleczno-ekonomiczne i polityczne. Warszawa 2000.; C. Tóth

Norbert:

Az

út Tatáig: Országgyűlések 1510-ben. In: A diplomácia válaszútján. 500 éve volt Tatán országgyűlés. Szerk. László János. (Annales Tataienses 6.) Tata 2010. 9., 12.; Domokos György: A pestis és a gepárd. Ercole

Pio, Estei

Hippolit

egy

ügynökének beszámolói Magyarországról, 1508-1510. In: Vestigia.

Mohács

előtti magyar források olasz könyvtárakban. Szerk. Uő - Mátyus Norbert - Armando

Nuzzo.

Piliscsaba 2015. 185-196.; Andrea Kiss: The

Great (1

506-) 1507 Drought

and its Consequences in Hungary in a (Central) European Context. Regional Environmental Change (2020) (https://doi.org/10.1007/sl0113-020-01634-5

,

letöltés

2021.

szept. 12.); Uő:

A

Dynamic Interplay of Weather, Biological Factors and Socio-Economic Interactions: Late 15th-Century - Early 16th-Century Crises in Hungary. In: The Dance of Death in Late Medieval and Renaissance Europe. Eds. Uő

- Kathleen Pribyl. London 2020. 125-145.

5 L. Fialovd-E. Maur: Príspévek

ke studiu

pfirozené

mëny obyvatelstva

cech V 16. A

první poloviné. Historicka Demografie

41.

(2017) 3-37.

6 Elsősorban

az alábbiakat érdemes kiemelni: Melegh Attila: Kiskunhalas népesedéstörténete a 17. század végétől a 20. század elejéig. (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének kutatási jelentései 65.) Bp. 2000.; Őri Péter: A pestisjárványok demográfiai következményei a 17-18. századi Magyarországon. In: Történeti demográfiai évkönyv 2005. Szerk. Faragó Tamás - Őri Péter. Bp. 2006. 115-162.

A kora újkori pestisjárványok kutatásában az utóbbi években már nemcsak a járvány terjedésének vizsgálata jelenti a fő kérdést, hanem a város-vidék kettőssége, illetve a különböző életkori, társadalmi csoportok aránya az egyes járványok okozta halálozásokban. Míg Itália egyes városai vagy Németalföld esetében hasonló kérdéseket már a 14. század végi vagy a 15. századi forrásanyag alapján is fel lehetett tenni, addig erre Közép-Európában inkább a 17. század második felétől, de főképp a 18. századtól válnak alkalmassá a források. A hasonló kutatások esetében kulcsfontosságú egyházi anyakönyvek ezt megelőzően erősen töredékesek,5

és bár ezeket az utóbbi években kiaknázta a kutatás,6

az 1700-as évek, vagyis az utolsó nagyobb pestisjárványok, az úgynevezett második pandémia utolsó szakasza e téren jobb perspektívát kínál. Ez az időbeli kutatási megkötés nemcsak a járványok esetében igaz, hanem általában a demográfiai viselkedés mintázataira nézve is. A járványok, így a pestis történetének szempontjából azért is jelent fontos állomást a 18. század, mert ekkor jönnek létre azok a szervek, amelyeknek az iratanyaga kompakt módon őrzött meg adatokat az egyes eseményekről. Szintén a 17-18. század fordulóján gyarapodnak a pestis kezeléséről szóló országos és 27