Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
KENYERES ISTVÁN 8. táblázat A Magyar Királyság uralkodói jövedelmei Mohács előtt (becslés)63 63 A rendes és rendkívüli jövedelmek adatai a Thurzó-féle költségvetésen és C. Tóth adatain alapulnak (C. Tóth N: A Magyar Királysági, m. 124.), azzal a megjegyzéssel, hogy a körmöci és a budai pénzverőkamarák jövedelmeit (itt Thurzó 1522. évi adatát használva) és az 1522. évi adóból származó jövedelmeket a pénzrontás miatt a névérték felén vettem figyelembe. A további adatok más évekből is igazolhatóan reálisnak tűnnek. A segélyek és a hitelek kapcsán részletesen lásd alább, az ott tárgyalt adatok figyelembevételével saját becslésemet tüntettem fel. A hitelek kapcsán megjegyzem, hogy az 1525. évi kincstartói számadás alapján legalább évi 50 ezer Ft-nyi hiteltörlesztést feltételezhetünk, azaz minimum ennyinek be is kellett érkeznie. Azonban már ekkor is inflációs pénzben tüntették fel ezeket az összegeket, így a 25 ezer dukátos adat mint a hitelek legalacsonyabb szintje ennek alapján szerepel a táblázatban. Bevételek (arany) Ft Összesen (arany Ft) Rendes és rendkívüli jövedelmek Harmincadok 26 800 253 901 Városok adója 6312 Erdélyi szászok 22 700 Erdélyi ötvened 4000 Zsidók adója 1600 Nagyszebeni cementáló 5000 Körmöcbányái kamara 37 148,5 Budai kamara 43 674 Az egyforintos hadiadó 25 dénáros része 26 666,5 Királyi rendkívüli jövedelem (országos kincstartók által adminisztrált egy forintos adó 3/4 része) 80 000 Külföldi segélyek és hitelek Külföldi segélyek 20 000 45 000 Hitelek 25 000 Helyi deputált jövedelmek (a rendes és rendkívüli jövedelmek 20%-ának megfelelő összeg) 50 780 50 780 Összesen 349 681 Ennek nagyságrendjéről azonban nincs tudomásunk. Ugyanakkor érdemes egy pár évtizeddel későbbi, igaz, lényegesen megváltozott körülmények közötti párhuzamot felvetni. A Habsburg Monarchia keretén belüli magyarországi állami jövedelmek kapcsán is felmerült ez a kérdés, amelyet jól szemléltet a kamarai uradalmak jövedelmeinek nagyságrendje. A végvárak köré szervezett „állami”, azaz kamarai uradalmakból látták el ugyanis a 16. század második felében az ekkor már 20 ezer főre is rúgó végvári katonaság jelentős részét — legalább a felét — élelemmel, és annak értékét beszámították a zsoldösszegbe, így lényegében zsoldfizetésre használták a helyi jövedelmeket. A kamarai uradalmakhoz, csakúgy, mint Mohács előtt a déli nagyobb fővárakhoz, számos helyi állami bevételt is rendeltek (deputáltak), így harmincadokat, hadiadókat és államilag bérelt tizedek jövedelmeit. A kamarai uradalmakban „megtermelt” jövedelmek ugyanakkor csak akkor kerültek be a kamarai központi számadáskönyvekbe, ha a helyi igények 259
