Századok – 2022
2022 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: A Magyar Királyság pénzügyei és katonai költségei Mohács előtt
A MAGYAR KIRÁLYSÁG PÉNZÜGYEI ÉS KATONAI KÖLTSÉGEI MOHÁCS ELŐTT egy másik közleményben nem zárta ki az ennél magasabb, akár 478-528 ezer Ft-os bevételt sem, legalábbis az 1522. évre vonatkozóan.60 C. Tóth nem indokolja részletesen a nagyobb jövedelmet, de a nova moneta bevezetését követő egyszeri, 160 ezer Ft-ra becsült haszon beszámításával módosíthatta felfelé a becslést. Ebből a haszonból a Thurzó Elek-féle költségvetési tervezetben már 87 ezer Ft-ot tüntettek fel a budai pénzverés jövedelménél,61 a különbözette! növelt összegről lehet tehát szó, más jövedelmekkel, például az erdélyi sóét beszámítva módosulhatott felfelé az összeg. Hasonló módszertannal számolva ez a megnövelt bevételi főösszeg (478-528 ezer Ft) ebben az egy évben, a pénzrontás hasznával együtt 302-327 ezer dukátnak felelne meg. január 18-án szigorúan meghagyta az Ausztria és a Német-római Birodalom felé élénk kereskedelmi kapcsolatokat ápoló Pozsony városának, hogy az új pénzt ugyanúgy el kell fogadni vásárlásoknál az országgyűlés határozata alapján - jószágvesztés terhe mellett mint a régit. Az 1523. évi országgyűlés is megerősítette, hogy mindenki köteles elfogadni az új pénzt a régi névértékén. Huszár Lajos: A budai pénzverés II. Lajos korában. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 9. Szerk. Némethy Károly — Budó Jusztin. Bp. 1941. 179. Nehezen tudom elképzelni — egyetértve Gyöngyössyvel -, hogy az adófizetők a féltve őrzött régi, jó értékű dénárokkal űzettek volna hadiadót a felét érő nova moneták helyett, különösen akkor, amikor szigorú büntetés mellett ez volt a hivatalos fizetőeszköz, és mint fentebb láttuk, a kincstartói apparátus az utolsó pillanatig ragaszkodott a hivatalos kurzuson történő számításhoz. A kurzus ekkoriban, azaz 1522-1523-ban ténylegesen 1:2 lehetett. Horváth Tibor Antal 1522. évi kurzusra vonatozó 1:2,5-ös adata téves, azt az 1525. évi kincstartói számadásból vette. Horváth T. A.: A magyar Ft értékváltozása i. m. 34. A rossz minőségű pénzek mindennapi életben történő használatát igazolja egy éremlelet is, amely Mohács környékéről került elő és 61 db 1521 és 1525 között vert nova moneta dénárból áll össze. Nagy Balázs — Gyöngyössy Márton — Gábor Olivér: Késő középkori kincslelet Mohács-Sárhátról. Archaeologiai Értesítő 144. (2019) 169-176. 60 Neumann T. — C. Tóth N — Pálosfalvi T: Két évszázad i. m. 58. 61 Helytartói okit. 256. 62 Kubinyi A.: Magyarország hatalmasai i. m. 123-124. A Jagellók alatti uralkodói bevételeket Kubinyi András a fenti 1523. évi költségvetések korrigálásával 250-260 ezer (arany) Ft-ra tette, és ez az összeg adataink alapján a rendes és rendkívüli jövedelmeket figyelembe véve reális.62 Ha ehhez még hozzászámítjuk az alább még tárgyalandó hiteleket és a külföldi segélypénzeket, akkor 300 ezer arany lehetett az uralkodói jövedelmek felső határa. Van viszont egy sajátos szempont, amivel nem nagyon foglalkozott eddig a kutatás. Közgazdasági értelemben a magyar állam jövedelmei a költségvetések, kincstartói számadások, adójegyzékek és követjelentések alapján feltételezettnél valamelyest magasabbnak is számíthatók, amennyiben a helyben kiutalt és felhasznált állami jövedelmeket (például a végvárak fenntartására rendelt megyékből származó állami jövedelmek, harmincadok bevételei vagy a hiteltörlesztésre fordított átengedett regálék, vámok stb.) is figyelembe tudnánk venni. 258
