Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár
HANS SALTZMANN, AZ 1510-ES PESTISJÁRVÁNY ÉS A NAGYSZEBENI VESZTEGZÁR Ugyanakkor számos bizonyítéka van annak, hogy a szebeni városvezetés saját jól felfogott érdekében, a kereskedelem folytonosságának biztosítására, magyar viszonylatban régóta élen járt a mai kifejezéssel közegészségügyi intézkedéseknek tekinthető lépések megtételében. Legkésőbb 1481-től városi orvost alkalmaztak, amikor ez még a szabad királyi városokban is ritkaság volt (bár a bérével olykor adósak maradtak). 1494-ben már működött a Fekete Sas városi patika, amelynek vezetője az 1495. évi számadás szerint szintén városi alkalmazott volt.60 A személyi feltételek mellett gondot fordítottak megfelelő intézmények fenntartására is. Az 1292-ben már meglevő városi ispotályon túl a 15. század közepe táján leprásházat is felállítottak, amely a keleti városkapu, a Szent Erzsébet kapu előtt állhatott, templomáról 1458-ból maradt fenn a legkorábbi említés.61 Elhelyezkedése a Vöröstorony-szorostól Erdélybe haladó út bevezető szakasza mentén megfelel a kereskedelem és a fertőzések terjedésének összefüggéséről fentebb írottaknak. A város felügyelete alatt álló intézmény 1603-ig önálló gazdálkodást folytatott.62 60 KubinyiA.: A magyarországi i. m. 70., 72., 75.; Szabó P. — Kelényi B.: Tanult orvosok i. m. 51-52., 63-64., 69-72. 61 ,,[I]n ecclesia leprosorum extra civitatem Cibiniensem. ” - Urkundenbuch zur Geschichte der deutschen in Siebenbürgen VI. Hrsg. Gustav Gündisch. Köln 1981. 32. (3147. sz.); Mihaela Sanda Salontai: Asezämintele monastice ale ordinelor cersetoare din Cluj si Sibiu la sfärsitul Evului Mediu. In: Cluj-Kolozsvár-Klausenburg 700. Várostörténeti tanulmányok/Studii de istorie urbana. Szerk. Lupescu Makó Mária et al. Kolozsvár 2018. 279-286., itt: 283-284. Ezekért a hivatkozásokért Derzsi Júliának tartozunk köszönettel. 62 Julia Derzsi: Organizarea actiunilor caritable din Sibiu in deceniile de dupá Reforma. Historia Urbana 18. (2010) 63-76.; Julia Derzsi: Zur Problematik der städtischen Armenfürsorge. Sozialleistungen in Hermannstadt im Spiegel der frühneuzeitlichen Rechnungsbücher. In: Petre Besliu Munteanu: Hermannstädter Spital und Spitalskirche, 13.-18. Jh./Spirálul si Biserica Spitalului din Sibiu, secolele XIII-XVIII. Hermannstadt 2012. 12-18., itt: 17. 63 Derzsi, J.: Organizarea i. m. 73. 64 Térképe: Magyar Nemzeti Levéltár, Térképtár, S84 - No.79. ( https://bit.ly/3EXftj4 , letöltés 2021. aug. 12.) Ezt a hivatkozást is Derzsi Júliának köszönjük. Mindezek fényében nem tekinthető teljesen kizártnak, hogy a város veszély esetén, ideiglenes jelleggel valamilyen veszteglőhelyet állított volna fel, de a leprosorium túl közel volt a városhoz ahhoz, hogy ezt a feladatot elláthassa. Derzsi Júlia kutatásai szerint „az 1603-ban kitörő pestis idejéből tudunk valamilyen táborszerű létesítményről, a városkapun kívül, ahová a szegénykassza terhére vitetett ki a város élelmet, gabonát és tűzifát a lezárt kapukon kívül szoruló »koldusok« megsegítésére”.63 Állandó jelleggel fenntartott, szervezett Contumaz csak a Habsburg-időkben létesült a Vöröstorony-hágónál, az Olt folyó és a Lotrioara (Latorvár)-patak összefolyásánál, immár az állami infrastruktúra kiépítésének keretei között.64 22
