Századok – 2022
2022 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Márkus Beáta: „Csak egy csepp német vér". A német származású civilek Szovjetunióba deportálása Magyarországról, 1944/1945 (Stark Tamás)
TÖRTÉNETI IRODALOM 1944 késő őszén több tízezer magyart fogtak el és köteleztek kényszermunkára a Szovjetunió belső területein. A nagy szovjet fogolygyűjtő kampány harmadik hulláma a Magyarországon élő német nemzetiségűek ellen irányult, de kiterjedt a magyar népesség egy részére is. Ennek a kampánynak a történetét dolgozta fel nagy alapossággal Márkus Beáta csaknem ötszáz oldalas kötete. A témában az első feldolgozások a rendszerváltás hajnalán, 1989-ben és az 1990-es évek elején jelentek meg. Zielbauer György, Füzes Miklós és Erdmann Gyula tanulmányai és könyvei egy bő évtizeden keresztül egyedüli forrásai voltak azoknak, akik érdeklődtek a magyarországi németek szovjetunióbeli kényszermunkája iránt. A kutatómunka új lendületet kapott, amikor 2008-ban a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre - részben az Európai Unió támogatásával - programot indított az elhurcolás történetének feltárására. Ennek keretében jelent meg az Egyetlen bűnük származásuk volt (Pécs 2009.) című tanulmánykötet, amelyben kutatók új nemzedéke tette közzé tanulmányait a magyarországi németek elhurcolásáról. A kormány által 2015-ben meghirdetett - két évig tartó - GULAG-emlékév szintén számos értékes munka megszületését tette lehetővé. Ezek közé tartoznak Muskovics Andrea, Oroszné Stumpf Éva és Ritter György tanulmányai, amelyek egy-egy régió részben német nemzetiségű lakosságának a sorsát mutatják be. Márkus Beáta egy évtizede kutatja a magyarországi németek szovjetunióbeli kényszermunkájának történetét. Legújabb könyvében nemcsak összefoglalja mindazt, ami a témában a gyorsan növekvő szakirodalomban szerepel, hanem új források bevonásával jelentősen ki is egészíti ismereteinket. A könyv szerkezete világos, jól áttekinthető. A források, a módszerek és a terminológia szemléje után a szerző a második fejezetben az elhurcolás történeti hátterét vázolja fel. Részletesen elmagyarázza, hogy mi a különbség a Gulag és a GUPVI táborrendszer között. Az előbbi táborrendszerbe elítéltek kerültek, míg az utóbbi a hadifoglyok és a külföldi internáltak számára épült ki a világháború folyamán. Ide kerültek a magyar foglyok, illetve a magyarországi németek is, hacsak valamelyik szovjet hadbíróság el nem ítélte őket. A szerző föltárja a Közép-Kelet-Európában élő német lakosság elhurcolásáról szóló, az Állami Védelmi Bizottság által 1944. december 16-án hozott, hírhedt 7161. számú határozat megszületésének hátterét és pontos tartalmát. Ennek alapján jelent meg 1944. december 22-én A hadra kelt hadsereg 0060. számú parancsa „a német származású munkaképes személyeknek a közvetlen mögöttes területen végzendő közmunkára való mozgósításáról”. A szakirodalom szerint ezzel a paranccsal indult meg az országban a német lakosság elhurcolása. A szerző azonban megkérdőjelezi ezt az álláspontot, mondván: ennek tartalma a szovjet források hiányában nem ismert, és bizonyíthatóan csak a Tolna megyei régióban hirdették ki. Érvelése azonban ezen a ponton nem meggyőző. A 0060. számú parancsot a 2. és a 3. Ukrán Front Katonai Tanácsa adta ki, és ebből adódóan a teljes megszállt területre érvényes volt. Magyar nyelvű változata régóta ismert, és az interneten is elérhető egy olyan példánya, amelyet nem a Tolna megyei régióban, hanem Siklóson tettek közzé. A fejezet további részében még rövid összefoglalást is találunk a Kárpát-medencében végrehajtott egyéb elhurcolásokról. A szerző a nem német nemzetiségűek fogságba esésére egy új, saját terminust használ, a „férfiak elhurcolását”, amely nemcsak szokatlan, hanem pontatlan is, mivel elmossa a különbséget katonák és civilek, valamint a különböző fogolygyűjtő kampányok áldozatai között. A harmadik fejezetben a szerző a magyarországi németek történetét tekinti át, különös tekintettel az elhurcolást megelőző évtizedekre. További öt fejezet régiónként mondja el a deportálás történetét. A szerző mind az öt vizsgált régióban azonos szempontok szerint veszi sorra a deportálást megelőző, majd az azt követő intézkedéseket, valamint hogy hol és miként értelmezték a német származást. Az események ilyen részletes, jól szerkeszett számbavétele elvben megkönnyíti az eligazodást az összetett történetben. 222
