Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár
HANS SALTZMANN, AZ 1510-ES PESTISJÁRVÁNY ÉS A NAGYSZEBENI VESZTEGZÁR vábbi nélkül megvalósíthatták a szebeniek, és hihetőleg javasolhatott is ilyesmit Saltzman. Az (1c) rendelkezés szintén nagyon régi és bevett módja annak, ahogy az európai városok a 14. század közepétől kezdve a pestisjárványokra reagáltak. Pistoia, például, 1348-ban - még azelőtt, hogy a ragály elérte volna várost - megtiltotta a helyi polgárok kiutazását a környező fertőzött területekre és az onnan érkezők belépését a városba.51 Ha nem is alkottak a toszkán városállaméhoz hasonló rendeleteket, nem valószínű, hogy a szebeniek ne ismerték volna ezt a védekezési módot: az erdélyi püspök fentebb idézett 1497-es figyelmeztetése a városatyáknak a Brassóból Váradra ért járványról, minden bizonnyal egy efféle lépés mérlegelésének a hátteréhez tartozott. Nagyszeben városfalát az oszmán támadások kivédése érdekében már vagy tíz évvel Saltzman ideérkezése előtt megerősítették.52 Ezek a falak kétségkívül lehetővé tették a város lezárását, a fertőzött területekről érkezők és áruik feltartóztatását. 51 „Imprimis quidem providerunt et ordinaverunt sapientes predicti ut nulla materia infirmitatis que ad presens insistit in partibus circumstantibus civitatis Pistori) in humanis corporibus civium Pistori) possit devenire: quod nulla persona civis aut comitatinus vel districtualis civitatis Pistori) audeat vel présumât quoquo modo ire ad civitatem pisanam vel lucanam, aut ad earum vel alicuius earum comitatum vel districtum. Et quod nulla persona possit vel debeat ab eisdem venire vel redire ad dictam civitatem Pistorij aut eius districtum vel comitatum, sub pena librarum quingentarum denariorum.” - Alberto Chiappelli: Gli ordinamenti sanitati del comune di Pistoia contro la Pestilenza dei 1348. Archivio Storico Italiano 20. (1887) 160. sz. 3-24., itt: 8. 52 Radu Lupescu: The medieval fortifications of Sibiu. In: „vmbringt mit starken turnen, murn”. Ortsbefestigungen im Mittelalter. Ed. Olaf Wagener. Frankfurt am Main 2010. 351-362. 53 „[OJmnis communitas et multitudo evitetur in quantum potest, ne ab anhelitibus infectis aliquis inficiatur” - írja az a pestistraktátus, amelyet Aranyasi Gellértfi János szepességi klerikus másolt kódexébe 1473-ban. Lásd Gecser, O.: Understanding Pestilence i. m. 6. 15. jegyz. 54 Richard Palmer: The Church, Leprosy and Plague in Medieval and Early Modern Europe. In: The Church and Healing. Ed. W[illiam] J. Sheils. Oxford 1982. 79-99., itt: 96.; John Henderson: Epidemics in Renaissance Florence. Medical Theory and Government Response. In: Maladies et société A nagyobb elvi és gyakorlati nehézségeket az (1b) és az (Id) rendelkezések jelentik: a gyülekezés korlátozása vagy tilalma, illetve a (későbbi kifejezésekkel) kontumáciák vagy karanténállomások kialakítása. A tömeg kerülésének tanácsa közhelyes eleme a középkori pestistraktátusoknak,53 de eredetileg egyéneknek szólt, amely formában viszonylag könnyen megvalósítható lehetett (különösen akkor, ha az embernek voltak szolgái, akik mindent elintéztek helyette). A gyülekezéskorlátozás azonban mint várospolitikai intézkedés nem valósítható meg egykönnyen, legfőképp a kereskedelmi és a vallási életben keletkező zavarok és konfliktusok miatt. Az ekkortájt legfejlettebb közegészségüggyel rendelkező itáliai államokban is csak 1500 körül kezdtek ilyen intézkedéseket bevezetni, a 16. századi Eszak-Németországból pedig, úgy tűnik, teljességgel hiányoztak.54 A rendelkezés megvalósíthatósága elsősorban annak időtartamától függött, amelyről Szeben esetében semmilyen információval nem rendelkezünk. 20
