Századok – 2022
2022 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Törő László Dávid: Történészek népi múltkonstrukciói az 1945 előtti Burgenland-vitákban
TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID között: előbbi esetben a magyar „őslakosság” köré települtek (német, szláv) „idegenek”, utóbbinál viszont a német etnikai tömbök bevándorlás eredményeképp keletkeztek.56 Ezt akár lehet értelmezni a Mályusz-féle népiségtörténet kritikájaként is, amiért az magyar nemzeti szempontból nem vizsgálta felül a német kutatás fogalmi alapjait. A recenzens kifogásolta még, hogy Kovács nem számolt azzal az eshetőséggel, hogy egyes helységek csupán azért tűnnek fel németül egy oklevélben, mert annak írója esetleg nem volt magyar. A felsőőri magyarság számának 1921 utáni csökkenése pedig Taba szerint nem a magyar népi „elgyengülésre” vezethető vissza, hanem egyértelműen a politika számlájára írható.57 56 „ígéri ugyan az előszóban, hogy tisztázza majd, miként keletkezett a népsziget, de ezt a folyamatot, sajnos, nem látjuk. Pedig éppen e tekintetben van alapvető különbség a magyar és a legtöbb német népsziget között: az utóbbi t. i. bevándorlás következtében keletkezett, míg a mi esetünkben az őslakosság köré telepedtek idegenek, és így vált a magyarság szigetté.” Taba István: Kovács Márton: Afolsőőri magyar népsziget. [Könyvismertetés] Századok 78. (1944) 539. 57 Uo. 540. 58 Bernhard Zimmermann: Kovács Márton: A felsőőri magyar népsziget. [Könyvismertetés] Südost- Forschungen 9-10. (1944-1945) 441-442. 59 A szellemtörténet például másképp közelített a határvidék kérdéséhez. Deér József a magyar „közösségérzés és nemzettudat” középkori történetéről írt 1934-ben. O úgy gondolta, hogy magyar nemzeti tudatról csak a 13. századtól kezdve lehet beszélni, ennek az érzésnek a kialakulásában pedig döntő szerepet játszott az az élmény, hogy a nyugati határvidéket - a németes műveltségű Kőszegiek „árulásának” következtében - meg kellett védeni az osztrákokkal és a csehekkel szemben. Lásd Deér József: Közösségérzés és nemzettudat aXI-XIII. századi Magyarországon. In: A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet évkönyve 4. i. m. 93—111. Bernhard Zimmermann grazi Burgenland-kutató történész a Südost- Forschungen című folyóiratban reagált a kötetre. Elismerte ugyan Kovács forrásfeltáró kvalitásait, ám a középkori etnikai viszonyokkal kapcsolatban az osztrák hivatalos állásponttal értett egyet, írása végén pedig csípősen megjegyezte, hogy a felsőőri magyar népesség soha nem képezett jelentős kulturális erőt: szellemi kisugárzása csekély volt és még magyar nyelvű újságot sem adott ki.58 Egy határvidék népi szempontú kisajátítása A „másik fél” történetírásával való szembesülés óhatatlanul mentális határok konstrukciójához vezetett, ugyanis a „szomszédos történetírás” nem ritkán szintén nemzeti érdekek által motivált tételei fenyegetést jelentettek a szerzők saját identitására, történetszemléletének érvényességére. A kérdéssel kapcsolatos viták viszont azt is megmutatják, hogy nemcsak a más-más nemzethez való tartozás ténye szolgálhatott választóvonalként: Mályusz és Kovács a népi nemzet sáncai mögül legalább olyan éles kritikával illették a politikai nemzetfelfogást valló hazai történészeket, mint az osztrák álláspontokat.59 207
