Századok – 2022

2022 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Törő László Dávid: Történészek népi múltkonstrukciói az 1945 előtti Burgenland-vitákban

TÖRŐ LÁSZLÓ DÁVID tevékenységekről és kiadásokról. A legkorábbi ilyen jelentés 1933. március 15-én ke­letkezett és az első két év munkálatairól számolt be.26 Eszerint a német anyagi háttér­rel működő bécsi kutatóközpont kiemelten támogatta a Burgenlanddal kapcsolatos germanisztikai és néprajzi művek elkészítését, népdalok és nyelvjárások kutatását, magyar művek németre fordítását, továbbá a Burgenlandi Oklevélkönyv megírásához szükséges forrásgyűjtést. Az is előfordult, hogy ellenpropagandát szerveztek magyar emlékezetpolitikai törekvésekkel szemben, így Kőszeg ostromának 400. évforduló­ja (1932) alkalmával, amikor „a magyar kultúrpropaganda” ünnepélyeit igyekeztek „tényszerű beszámolókkal” ellensúlyozni.27 26 Hugo Hassinger: Tätigkeitsbericht der „Südostdeutschen Forschungsgemeinschaft”-Wien. Oktober 1931-März 1933. Kézirat. Haus-, Hof- und Staatsarchiv Wien, Nachlass Lothar Gross. 27 Uo. 4. 28 Elképzelhető, hogy a tanulmányút bizonyos fokig egy demonstratív reakció volt a Magyar Tör­ténelmi Társulat 1932. évi soproni vándorgyűlésére, ahol például az osztrák germanistákkal gyakran vitázó Schwartz Elemér tartott előadást a nyugat-magyarországi helységnevek eredetéről. A gyűlésről lásd Katona Csaba: „Én szívesen dolgoztam a Társulat érdekében...” Házi Jenő és a Magyar Történelmi Társulat 1932. évi soproni vándorgyűlése. Soproni Szemle 66. (2012) 324-337. 29 A jegyzőkönyv úgy fogalmaz, hogy a cél a tudósok „népességgel való szoros kapcsolatának” kialakítása, a tudományos előadások pedig „felvilágosító, nevelő” jellegűek. Ernst Rieger: Protokoll der „Studien­fahrt Wiener Hochschullehrer und ihrer Gäste durch das Burgenland” vom 26.-30. September 1933. 1. A több mint ötven oldalas dokumentum megtalálható Lothar Gross bécsi hagyatékában, ám szélesebb körben is terjeszthették, ugyanis a Bécsi Történelmi Intézet könyvtárában is elérhető egy példánya. 30 Uo. 3-5. A tanulmányút szervezése része volt a kutatóközpont tevékenységének,28 ilyen értelemben Burgenland „felfedezését ”, történetének terepbejárások segítségével való megalkotását is elősegítette.29 A résztvevők listáján találjuk Hugo Hassingeren kívül Otto Brunnert és Walter Steinhausert is. Brunner tekintélyét mutatja, hogy ő tartotta az első, méghozzá átfogó jellegű előadást, de később is aktív hozzászó­lója maradt a prezentációk nyomán kialakuló vitáknak. Az első előadás A burgen­landi történelem alkotó erői címet viselte és a Kismartonban (Eisenstadt) található Burgenlandi Mezőgazdasági Kamara (Landwirtschaftskammer Burgenland) ter ­mében hangzott el. Brunner Burgenland „alkotóerőinek ” a német parasztságot és a kispolgárságot tartotta. Egy nagyobb ívű történelmi fejtegetés végén megálla­pította, hogy a „keleti nemzetek” (így Magyarország) magját a nemesek és mág­nások adták, mert ezek az államok sem tősgyökeres népiséggel (Volkstum), sem polgári társadalommal nem rendelkeztek. E hiátust 1867 után a magyarok erő­szakos magyarosítási politikával próbálták ellensúlyozni, törekvéseik sikerét pedig jelzi, hogy még Nyugat-Magyarországon sem sikerült az osztrák szervezeteknek az Ausztriához való csatlakozás gondolatát felébreszteni.30 Hans Graf (1935-től gim­náziumi tanár) a burgenlandi uradalmak történetéről beszélt, és főleg a Habsburg 201

Next

/
Thumbnails
Contents