Századok – 2022
2022 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Törő László Dávid: Történészek népi múltkonstrukciói az 1945 előtti Burgenland-vitákban
TÖRTÉNÉSZEK NÉPI MÚLTKONSTRUKCIÓI AZ 1945 ELŐTTI BURGEN LAND -VITÁKBAN uralom alá került zálogbirtokok kérdését tárgyalta.31 Graf szerint nem minden nyugat-magyarországi zálogbirtok olvadt közjogilag Ausztria területébe, ám Bernstein (Borostyánkő) és Hornstein (Szarvkő) uradalmait ténylegesen Alsó-Ausztriához csatolták, e területekre Ausztriának tehát - szemben a többi uradalommal - történelmi joga is van. Az előadó az alsó-ausztriai rendek gyengeségének tartotta, hogy ezek a birtokok végül mégis visszakerültek magyar fennhatóság alá. Különösen lényeges volt az előadás nyomán kibontakozó vita. Otto Brunner ugyanis azt a tanulságot vonta le Graf fejtegetéseiből, hogy mivel Ausztriának Burgenlandra nincs is történelmi joga (hisz legfeljebb két uradalom tartozott korábban közjogilag az országhoz), ezért a területi igény kapcsán azt kell hangsúlyozni, hogy itt „német földről” van szó.32 Jelentős hatású volt még Walter Steinhäuser bécsi germanista előadása. (Steinhäuser az 1930-as években hosszas - már szinte párbajhoz hasonlító - vitát folytatott Moór Elemér és Schwartz Elemér magyar germanistákkal a burgenlandi helységnevek eredetéről.) Szerinte a „legszélesebb értelemben felfogott” helységnévkutatás a településtörténet egyik legfontosabb segédtudománya. Ezt 1921 után magyar és német tudósok egyaránt művelték. Az előadó a német települési kontinuitás mellett érvelt, azaz szerinte a magyar honfoglalók nem tudták teljesen megsemmisíteni a nyugat-magyarországi németség településeit, amit a német helységnevek továbbélése is bizonyít. Kutatási eredményei szerint Burgenland területének teljes német betelepülését a 11. és 12. századig lehet visszavezetni.33 31 Egy népszerű burgenlandi történeti narratíva szerint az 1447 és 1647 között elzálogosított (s változó időpontokban végül magyar fennhatóság alá visszakerült) hét uradalom (Szarvkő, Borostyánkő, Kismarton, Fraknó, Kabold, Kőszeg, Rohonc) már Burgenland történeti előzményének tekinthető azáltal, hogy Habsburg kamarai igazgatás alá került. A magyar történetírás ezt rendszerint azzal az érvvel vitatta, hogy az elzálogosítás csak magánjogi, nem pedig közjogi aktus volt. A mai napig nem teljesen tisztázott kérdéshez lásd Bariska István: A Szent Koronáért elzálogosított Nyugat-Magyarország 1447-1647. Szombathely 2007.; Jankó Ferenc - Tóth Imre: Változó erővonalak Nyugat-Pannóniában. (Történelmi és földrajzi esszé) Szombathely-Sopron 2008. 51-52. 32 Rieger, E.: Protokoll der „Studienfahrt Wiener Hochschullehrer und ihrer Gäste durch das Burgenland” i. m. 23-24. 33 Uo. 34-38. Magyar nép- és népiségtörténeti értelmezések A német és osztrák völkisch érveléssel szemben a magyar népiségtörténeti interpretációknak a tisztán tudományos megismerésen túl két másik célja is volt. Egyrészt igyekeztek cáfolni a Dunántúl ősi német jellegére hivatkozó és így — esetlegesen — további osztrák/német területi hódításokat megalapozni is alkalmas történetírás megállapításait. Másrészt a népiségtörténet a politikai (azaz trianoni) nemzethatárokon kívülre eső magyar etnikai tömbök tanulmányozására koncentrált, e közösségek fennmaradásának vagy eltűnésének okait kereste, 202
