Századok – 2022
2022 / 1. szám - KÖZLEMÉNY - Törő László Dávid: Történészek népi múltkonstrukciói az 1945 előtti Burgenland-vitákban
TÖRTÉNÉSZEK NÉPI MÚLTKONSTRUKCIÓI AZ 1945 ELŐTTI BURGEN LAND -VITÁKBAN ugyan többet lehetett kimutatni a 18. és a 19. században, ám a német településeken a lakosság nagyobb létszámú és sűrűbb volt. A magyar népesség tehát szellősen fedte le a nyugat-magyarországi területek határvidékét, míg a német néptalaj ugyanott zárt, legalább ezer éve fennálló egységet képezett.22 A német történész az Őrvidék népiségtörténeti kutatását javasolta a magyar történészek számára, hiszen szerinte egyedül az Őrség tekinthető erős és összefüggő magyar népi tömbnek, amely a történelem változásainak is ellenállt.23 Tanulmánya végén Isbert kijelentette, hogy a magyar állami fennhatóságnak „előnyös hozadékai” is voltak a régió önazonossága szempontjából, mivel ez a történelmi örökség Burgenlandban nem osztrák, hanem birodalmi német identitást fejlesztett ki. „Ha valahol, úgy itt hálás, pozitív hatásai is voltak a németségre nézve annak, hogy hosszú ideig külön, a magyar állam területén léteztek. Mert ez a terület soha nem lett kisosztrákká, sokkal inkább vált nagynémetté, érzelmi szempontból ’birodalomközelivé’.”24 22 Isbert, O-A: Der deutsch—magyarische Grenzraum i. m. 160-161. 23 Uo. 167. 24 Uo. 168. 25 Ernst Rieger az Osztrák Történetkutató Intézetben kapott történészképzést, és ekkoriban a végül csak a második világháború után elkészült Burgenlandi Oklevélkönyvön dolgozott, illetve Magyarországon is végzett levéltári kutatásokat. Osztrák (történet-) tudósok burgenlandi tanulmányi utazása 1933. szeptember 26-án Bécsből, Innsbruckból és Grazból számos történész, nyelvész, földrajz- és néprajztudós tett több napos, tudományos előadásokkal és kulturális programokkal tarkított látogatást a nem is oly régen Ausztriához csatolt régióban. Az utazásról és az előadások tartalmáról Ernst Rieger részletes jegyzőkönyvet készített,25 amely lényeges forrása ennek a tudományos seregszemlének. Az utazás szervezési keretét a német népi kutatóközösségeket magában foglaló és a külföldi németség feltérképezését célzó Volksdeutsche Forschungsgemeinschaften (Népi Német Kutatóközösségek) egyik, Ausztriában működő egysége biztosította. Ez 1931-ben alakult meg Bécsben Südostdeutsche Forschungsgemeinschaft (Délkeleti Német Kutatóközösség) néven, Hugo Hassinger osztrák történész és földrajztudós vezetésével. Ez a munkaközösség Lothar Gross bécsi levéltároson keresztül a bécsi levéltárban dolgozó történészeket, Hans Hirsch intézetigazgatón keresztül a középkorral és segédtudományokkal foglalkozó Osztrák Történetkutató Intézet (Institut für Österreichische Geschichtsforschung) munkatársait, Heinrich Kunnert burgenlandi helytörténészen keresztül pedig a burgenlandi történetírást kapcsolta össze, s ezzel hozzájárult egy országos kutatóhálózat kialakulásához. Hassinger rendszeresen küldött bizalmas jelentéseket főbb tagtársainak a tudománypolitikai 200
