Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
BITTERA ÉVA a határátkelés leegyszerűsödésével fokozatosan megnőtt. Bizonyos részleteiben visszaköszönt még az arisztokrácia monarchiabeli éves időbeosztása is, amelyben egymást váltották a hosszabb vidéki és a városi séjour-ok — bár hozzá kell tennünk, hogy a levelek alapján nem rekonstruálható biztonsággal a Csáky-Nemes házaspár éves programja. Az iratanyagból az viszont egyértelműen kirajzolódik, hogy egy arisztokrata nő a férje nélkül csupán a legindokoltabb esetben utazott nagyobb távolságra otthonától, például, ha valamelyik közeli rokonát látogatta meg. Beszédes a desztinációk megválasztása gyógyulás vagy pihenés szándéka esetén: Prága vagy egyéb csehszlovák település fel sem merült. Kivételt képez persze Franzensbad - a fürdőhely népszerűsége azonban szintén a dualista idők öröksége volt, a magát ott kúráltató magyar főnemesség számára területi elhelyezkedésén kívül semmi sem kapcsolta Csehszlovákiához. Nyaralás céljából pedig a trianoni Magyarország kedvelt elit üdülőhelyére, Fonyód-Bélatelepre esett a család választása. Összegzés Jelen tanulmány Csáky Mihályné Nemes Gabriella férjével folytatott levelezése és életrajza alapján kísérelte meg új szempontokkal bővíteni a két háború közötti csehszlovákiai kisebbségi magyarság életviszonyairól és fennmaradásáért folytatott harcáról szóló mentalitás- és társadalomtörténeti kutatásokat. A források szerzője (csakúgy, mint a férje) származása és házasságkötése révén is olyan, a monarchiabeli társadalmi elit magas presztízsű arisztokrata családjaival állt közeli rokonságban, amelyek egy része a trianoni határok meghúzása után is megmaradt - immár Csehszlovákiához került - szűkebb pátriájában. Az iratanyagban ritkán találkoztunk közvetlenül a kisebbségi léthelyzettel együtt járó problémákra és nehézségekre való utalással: az állampolgársággal, a házassági kérvény elbírálásával vagy a SZMKE iglói fiókegyesületének estélyével kapcsolatban fordult csupán elő, hogy az asszony véleményt nyilvánított a megváltozott földrajzi-politikai helyzetről. A vonatkozó források ugyan nem mutatnak ok-okozati összefüggést a szűkösebb anyagi körülmények és a kisebbségi létállapot között, ám a két körülmény valójában igenis szoros összefüggésben állhatott egymással, s az eladósodás, kastélyeladások, végrehajtók megjelenése a határon túli magyarság életének többek között arisztokrácia-specifikus oldalát is megjeleníti, így a kérdés feltétlenül érdemes arra, hogy a kutatás részét képezze. Mivel Csáky Mihályné a leveleiben legtöbbször hétköznapi ügyes-bajos dolgairól, gondjairól, közös életük menedzseléséről értekezett férjével, a konkrét szöveg kevés esetben bizonyult elég információgazdagnak a felvetett vizsgálati szempont tekintetében. Mindamellett a szövegek mégis alkalmasak arra, hogy 193