Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
BITTERA ÉVA Csáky Mihályné életében - legalábbis a fennmaradt dokumentumok szerint - ritkán fordult elő, hogy a bürokrácia keretein kívül is érintkezett volna cseh vagy szlovák nemzetiségű egyénekkel, családokkal — ideértve a cseh arisztokráciát is. Leveleiben gyakran beszámolt férjének a különböző komjáti társasági eseményekről, társas összejövetelekről, melyekre általában szomszédos kastély tulajdonosokat, esetleg pozsonyi ismerősöket hívtak meg a Nemes-szülők. Korai levelezésükben többször is említi az Edelsheim-Gyulai grófok felsőelefánti78 rezidenciáját, ahová gyakran ellátogatott, illetve szívesen fogadta otthonában az egykori pálos kolostor főúri lakóit. Cseh vagy szlovák „látogatókról” mindössze egyszer tesz említést: „Ezen a nyáron és ősszel [1920 - B. EJ a vidéken állomásozó Cseh katonaság tisztikara hozott életet a házba. Igen sok család (asszony és gyermek) nálunk lakott mint vendég. Anyámtól abban az időben kaptam egy pofont, mert egyik tiszt udvarolni akart nekem és én nem utasítottam vissza elég erélyesen, hiszen az illető nős volt.”79 78 Ma Horné Lefantovce, Szlovákia, Nyitrai kerület. 79 Lebenslauf von Gabriella Csáky ÖStA HHStA SB Csáky 280-3. 80 Ehhez lásd Bittern Eva: „Homonnáról legjobban a farkasokra, a csehekre és az orchideákra emlékszem.” Idegen nemzetiségű helyi lakosok és megszálló katonák az első világháború utáni években, női arisztokrata szerzők műveiben. In: KÉT: Kultúrák és etnikumok találkozása. (Dimenziók II.) Szerk. Berta Erika et al. Bp. 2019. 55-65. 81 Esterházy E: Szívek az ár ellen i. m. 170. Ismerve a magyar arisztokráciának az utódállamok megszálló csapataival szembeni ellenérzéseit,80 minden bizonnyal ismét csak az önéletrajz keletkezési körülményeinek tudhatjuk be, hogy Csáky Mihályné miként nyilatkozott a komjáti kastélyban „elkvártélyozott” cseh tisztekről. Ellenkező esetben ugyanis nehezen elképzelhető, hogy ebben a hangnemben említette volna meg annak a hadseregnek a katonáit, amely éppen azon munkálkodott, hogy szülőföldjét de facto uralma alá vegye. Talán nem puszta spekuláció, ha az elcsattant pofon mögött sem csupán azt az indokot sejtjük, hogy az illető cseh tiszt nős volt. Tekintve, hogy férjét többek között a kisebbségi magyarság körében végzett szervező- és érdekvédelmi tevékenysége miatt tartóztatták le és deportálták a Szovjetunióba Esterházy Jánossal és a Szlovenszkói Magyar Párt több vezetőségi tagjával együtt, ahol a vallomás-önéletrajz keletkezésének időpontjában is raboskodott, emberileg érthető lenne az is, ha Csáky Mihályné ebben a helyzetben inkább a család csehek iránti szimpátiáját igyekezett volna hangsúlyozni, semmint „hazafiságát”.81 A levelekben mindössze egyetlen alkalommal találunk említést arra nézve, hogy az asszony is aktívan támogatta volna férje közéleti tevékenységét. 1930 novemberében Csáky Mihály drezdai gyógykúrája miatt (melynek hátterében hasonló indokok és célok álltak, mint felesége egy évvel korábbi franzensbadi 185
