Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
EGY MAGYAR ARISZTOKRATA NÖ KISEBBSÉGI LÉTHELYZETBEN (1918-1945) kezelése esetében) nem tudott jelen lenni a SZMKE iglói tagozatának soron következő estélyén, így az asszony képviselte férjét a rendezvényen. Csáky Mihályné, úgy tűnik, nem kedvelte a hasonló protokolláris társasági eseményeket, így negatív előítéletekkel érkezett az eseményre, de végül kellemesen csalódott. A férjének küldött beszámolója arra enged következtetni, hogy a trianoni határokon kívül maradt magyarság mindennapi érdekérvényesítéséért folytatott harca távol állt az ő megszokott, saját zárt világától, és ritkán fordulhatott elő, hogy elkísérje férjét hasonló estélyekre. Ez alkalommal azonban lelkendezve írt az est programjairól, többek között egy, a Hortobágyot bemutató előadásról. Ügy fest, az Iglón tapasztaltak (újra?) ráébresztették arra a felelősségre és egyben lehetőségre, amely társadalmi rangjából és vagyoni helyzetéből (még ha az nem is volt minden tekintetben a korábbiakban megszokott) adódott a magyarság helyzetének javítása és a magyar kultúra fennmaradása terén. „Szomorúan érintett engem csak az, hogy magunk fajta senki [kiemelés az eredeti szövegben - B. EJ sem volt, ismerős 3 darab [...]. Tulajdonképpen empört [felháborodott — B. EJ vagyok, hogy ez a léha banda semmi áldozatot sem képes tenni, ami elvégre kötelessége lenne!”82 Mindennek ellenére a fenti kérdéskör továbbra sem merül fel gyakran a levelekben, és nincs információnk arról, hogy Csáky Mihályné a későbbiekben ellátogatott-e még hasonló rendezvényekre férjével vagy nélküle. (Kizárni nem lehet, hiszen a levelek csak azokról az eseményekről tudósítanak, amelyek idején a házaspár tagjai egymástól távol tartózkodtak.) 82 Csáky Mihályné levele férjéhez. Szepesmindszent, 1930. dec. 1. ÖStA HHStA SB Csáky 244-9. Csáky Mihályt nagyra becsülték az egyesület köreiben is: távolléte kapcsán a tagok egy aláírásukkal (mintegy 70 db) ellátott üdvözlőlappal biztatták a grófot a gyors gyógyulásra és a mielőbbi visszatérésre; az iglói fiókegylet vezetője, dr. Förster Lajos pedig kísérőlevelében részletesen tudósította Csákyt az esemény lefolyásáról. Förster Lajos levele Csáky Mihályhoz. Igló, 1930. dec. 1. ÖStA HHStA SB Csaky 244-8. A vizsgált dokumentumokban a fentieken kívül ritkán találunk olyan közvetlen információkat, amelyek a kisebbségi sorba jutott magyar arisztokrácia saját, megváltozott helyzetére adott reflexióiként lennének értelmezhetők. Közvetett úton viszont ezek a levelek is alkalmasak lehetnek arra, hogy általuk bővíthessük ismereteinket az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának és a trianoni döntés következményeinek mentalitás történeti vonatkozásairól. A továbbiakban arra keresem a választ, hogy milyen komponensek alkották egy „külhonba szakadt” magyar grófnő „mentális térképét”. Ehhez alapvetően Csáky Mihályné férjéhez írott leveleinek keletkezési helyét, az adott települések felkeresésének gyakoriságát és motivációját, valamint az azokkal összekapcsolható tevékenységeket elemzem. A házaspár szűk értelemben vett családi, baráti és gazdasági kapcsolatrendszerének földrajzi kereteit (eltekintve a pusztatomaji gazdaságtól) az egykori Szepes 186
