Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bittera Éva: Egy magyar arisztokrata nő kisebbségi léthelyzetben (1918–1945). Csáky Mihályné gróf Nemes Gabriella sorsa a családi iratok tükrében
EGY MAGYAR ARISZTOKRATA NÖ KISEBBSÉGI LÉTHELYZETBEN (1918-1945) tása is nehézségekbe ütközött: az elmúlt évek zavaros viszonyai vagy egyszerűen a hiányos iratvezetés miatt számos esetben hiánypótlásra volt szükség. Hasonló nehézségekkel találta szembe magát (a magyar állampolgárnak megmaradt) Nemes János is, aki lánya házasságkötéséhez igyekezett beszerezni a szükséges dokumentumokat. Még ügyvédje sem tudott biztos információkat adni arról, hogy melyik hivatal kezelése alá tartozik az ügy, így a kérvény nem egyszer éppen az illetőségi hely tisztázatlansága miatt vándorolt egyik ügyintézőtől a másikig. Ugyanezzel a problémával természetesen Csáky Mihály is találkozott: „Kassán visszautasították házassági kérvényemet, mert [Szepes] Mindszenti illetőségű vagyok, s az Lőcsére, illetve Liptó sz[ent] Miklósra73 tartozik. Lőcsén nem akarták jól véleményezni, mert az[t] mondták, az én egyetlenem magyar illetőségű; s így ment Sz[ént]Miklósra. írtam rögtön Römernek,74 hogy mindent mozgasson meg, hogy lehetőleg jól és gyorsan Pozsonyba kerüljön az ügy; és hogy, ha szükséges, anyagi áldozatok árán is!”75 esetben kérelmeznie kellett, addig a magyar szabályozás szerint bizonyos feltételek teljesülése (négy év folyamatos helyben lakás és hozzájárulás a község terheihez) után automatikusan bejegyeztetett az adott község kötelékébe. A Monarchián belüli helyváltoztatás és letelepedés szabadságának következtében akadt olyan eset, hogy az érintett egyén nem volt képes megnevezni eredeti illetőségét, és ebben - dokumentumok híján - gyakran az illetékes közigazgatási szerv sem tudott egyhamar segítségére lenni. Ganczer Mónika: Az első világháború utáni magyar és osztrák illetőségről. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére. Szerk. Szoboszlai-Kiss Katalin - Deli Gergely. Győr 2013. 183-189. 73 Ma Liptovskÿ Mikulás, Szlovákia, Zsolna kerület. 74 Feltehetőleg a Nemes család ügyvédje. 75 Csáky Mihály levele Nemes Gabriellához. Tharandt, 1924. ápr. 25. ÖStA HHStA SB Csáky 244-8. 76 Csáky Mihály levele Nemes Gabriellához. Szepesmindszent, 1924. máj. 17. ÖStA HHStA SB Csaky 244-8.; Lebenslauf von Gabriella Csáky. ÖStA HHStA SB Csáky 280-3. 77 Nemes Gabriella levele Csáky Mihályhoz. Komját, 1924. ápr. 24. ÖStA HHStA SB Csáky 244-9. Ügy tűnik tehát, a csehszlovák adminisztráció még 1924-ben sem működött olajozottan ebben a kérdésben; az illetékes szervek tanácstalanságát és az átmenet lezáratlanságát jelzi, hogy a házassági kérvény megjárta Kassát, Lőcsét és Liptószentmiklóst is, mielőtt Pozsonyban elbírálásra került. Három hét elteltével azonban a kérvény még mindig nem jutott el az egykori koronázóvárosba. Csáky egy, az elhúzódó ügyintézés kapcsán elejtett megjegyzéséből pedig kiderül, hogy leendő apósa honosságának tisztázása is hasonló körülmények között zajlott.76 Az ügyintézést persze nyilvánvalóan az is bonyolította, hogy a házasulandók maguk sem voltak tisztában saját illetőségi helyükkel és állampolgárságukkal — Nemes Gabriella zárójeles kommentárja legalábbis erre utal: „Ma írt végre Römer, hogy a kérvényt Sz[ént] Miklósra (vagy hová az ördögbe) kellett küldje, de mivel én m[agyar] állampolgár (???) vagyok, hát fél [a] nehézségektől! Pedig ez ostobaság és csak ijesztgetés!”77 184
