Századok – 2022

2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból

BODOVICS ÉVA hogy a víz kimoshassa a Szinva medréből az időközben felhalmozódott szeny­­nyeződéseket.71 71 MNL BAZML IV. 1905. a. 1470/1880. 72 A közegészségügyi szabályoknak megfelelő új, immáron földalatti csatornának kőből kellett készül­nie, s kivezető nyílásának a mindenkori Szinva-vízszint alá kellett esnie. Azonban a terveztetés és az építés költségei sokak számára vállalhatatlanok voltak. 73 Pierre Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz Róbert — Eber Márk Áron — Gecser Ottó: Társadalmi rétegződés olvasókönyv. [Bp.] 2010. 156-165. [elektronikus dokumen­tum] Még az ivóvíz-, csatorna- és szennyvízhálózat kiépítése, amely az árvíz utá­ni években vette kezdetét, sem kizárólagosan közegészségügyi célokat szolgált. Azzal ugyanis, hogy a vízelvezetést szabályozott keretek közé terelték,72 megszűn­tek az illegális vízvételek és szennyvízelvezetések, amelyek bizonyos tekintetben növelhették az árvizek kialakulásának veszélyét. Lakossági válságkezelés Amikor egy település katasztrófa utáni válságkezelési mechanizmusát vizsgál­juk, mindenképpen külön kell választanunk a város mint közigazgatási egység, illetve a lakosság helyreállítási stratégiáit és lehetőségeit, noha a kettő bizo­nyos mértékben kölcsönösen függ egymástól. A szétválasztásra az elérhető tőke miatt van szükség — legyen szó kulturális, gazdasági vagy kapcsolati tőkéről.73 Más lehetőséggel gazdálkodhat egy város, és megint mással egy-egy háztartás, család vagy egyén. Az 1878. augusztusi árvíz után a miskolciaknak olyan helyzettel kellett szembenézniük, amely egyszerre okozott létfenntartási és gazdasági válságot többek számára. Hogy kit milyen mértékben érintett ez a kombinált válság, és hogy milyen kimenetelű volt, az számos tényezőtől függött. A vizsgált csopor­tokat az 1880. évi népszámlálás és a kárfelvételi ívek alapján kirajzolódó főbb foglalkozási kategóriák mentén határoztam meg. (1. táblázat) Az 1880. évi népszámlálási adatokkal összevetve azt mondhatjuk, hogy mind a lakóhely, mind pedig a foglalkozás tekintetében a „károsult társadalom” jól reprezentálja a teljes lakosságot, amennyiben a peremterületeket kivéve a teljes város érintett volt az árvízben, és a foglalkozási csoportok többsége is a népszámlálásbeli ará­nyának megfelelően szerepelt. Egyedül az iparosok, a kereskedők, valamint a nyugdíjból és házbérből élők (a „magánzók”) jelentek meg nagyobb arányban a károsultak között, mint a népszámlálásban. 163

Next

/
Thumbnails
Contents