Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
BODOVICS ÉVA hogy a víz kimoshassa a Szinva medréből az időközben felhalmozódott szenynyeződéseket.71 71 MNL BAZML IV. 1905. a. 1470/1880. 72 A közegészségügyi szabályoknak megfelelő új, immáron földalatti csatornának kőből kellett készülnie, s kivezető nyílásának a mindenkori Szinva-vízszint alá kellett esnie. Azonban a terveztetés és az építés költségei sokak számára vállalhatatlanok voltak. 73 Pierre Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: Angelusz Róbert — Eber Márk Áron — Gecser Ottó: Társadalmi rétegződés olvasókönyv. [Bp.] 2010. 156-165. [elektronikus dokumentum] Még az ivóvíz-, csatorna- és szennyvízhálózat kiépítése, amely az árvíz utáni években vette kezdetét, sem kizárólagosan közegészségügyi célokat szolgált. Azzal ugyanis, hogy a vízelvezetést szabályozott keretek közé terelték,72 megszűntek az illegális vízvételek és szennyvízelvezetések, amelyek bizonyos tekintetben növelhették az árvizek kialakulásának veszélyét. Lakossági válságkezelés Amikor egy település katasztrófa utáni válságkezelési mechanizmusát vizsgáljuk, mindenképpen külön kell választanunk a város mint közigazgatási egység, illetve a lakosság helyreállítási stratégiáit és lehetőségeit, noha a kettő bizonyos mértékben kölcsönösen függ egymástól. A szétválasztásra az elérhető tőke miatt van szükség — legyen szó kulturális, gazdasági vagy kapcsolati tőkéről.73 Más lehetőséggel gazdálkodhat egy város, és megint mással egy-egy háztartás, család vagy egyén. Az 1878. augusztusi árvíz után a miskolciaknak olyan helyzettel kellett szembenézniük, amely egyszerre okozott létfenntartási és gazdasági válságot többek számára. Hogy kit milyen mértékben érintett ez a kombinált válság, és hogy milyen kimenetelű volt, az számos tényezőtől függött. A vizsgált csoportokat az 1880. évi népszámlálás és a kárfelvételi ívek alapján kirajzolódó főbb foglalkozási kategóriák mentén határoztam meg. (1. táblázat) Az 1880. évi népszámlálási adatokkal összevetve azt mondhatjuk, hogy mind a lakóhely, mind pedig a foglalkozás tekintetében a „károsult társadalom” jól reprezentálja a teljes lakosságot, amennyiben a peremterületeket kivéve a teljes város érintett volt az árvízben, és a foglalkozási csoportok többsége is a népszámlálásbeli arányának megfelelően szerepelt. Egyedül az iparosok, a kereskedők, valamint a nyugdíjból és házbérből élők (a „magánzók”) jelentek meg nagyobb arányban a károsultak között, mint a népszámlálásban. 163
