Századok – 2022
2022 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bodovics Éva: Az 1878-as miskolci árvíz társadalom- és gazdaságtörténeti nézőpontból
KL 1878-AS MISKOLCI ÁRVÍZ TÁRSADALOM- ÉS GAZDASÁGTÖRTÉNETI NÉZŐPONTBÓL 1. táblázat A miskolci lakosok megoszlása foglalkozási ágazat szerint Foglalkozási ágazat Kárfelvételi ívek alapján (1878) 1880. évi népszámlálás alapján fő (%) fő (%) Mezőgazdaság és kertészet 112 4,4 705 4,0 Kereskedelem és pénzügy 291 11,5 742 4,2 Ipar 985 39,0 2845 16,4 Ipari és kereskedelmi segédszemélyzet74 0 0 567 3,2 Közlekedés és hírközlés 54 2,1 383 2,2 Polgári és egyházi közszolgálat, szabadfoglalkozások 207 8,2 799 4,6 Nyugdíjasok, tőkepénzesek, életjáradékosok, házbirtokosok és magánzók 149 5,9 391 2,2 Véderő 14 0,6 81 0,4 Napszámosok 132 5,2 2060 11,8 Egyéb foglalkozás 59 2,3 2179 12,5 Foglalkozás nélküli, ismeretlen foglalkozású 31 1,2 6502 37,4 Nincs adat 491 19,4 87 0,5 Összesen 2525 100,0 17341 100,0 74 Az ipari és kereskedelmi segédszemélyzet kategóriában található egyének a kárfelvételi ívek esetében nem külön kategóriaként szerepelnek, hanem vagy az iparhoz, vagy a kereskedelemhez sorolták be őket. Forrás: Kárfelvételi ívek (MNL BAZML IV. 1923.); 1880. évi népszámlálás (MNL BAZML IV. 1905. j. 1. kötet) Házbérből élők A teljes házak vagy házrészek (lakások, pincék) kiadása sokak számára biztos megélhetési forrást jelentett Miskolcon a dualizmus idején. Egyesek csupán kereset-kiegészítésképpen adták bérbe ingatlanjukat fő foglalkozásuk mellett, míg mások számára — különösen ha több ingatlannal is rendelkeztek — a házbér jelentette a megélhetési forrást. A pénzkeresés e formája - különösen fő „foglalkozás” esetében - azoknál volt gyakoribb, akik más módon nem tudtak volna jövedelemhez jutni. Ilyenek voltak például az özvegyasszonyok, akik a társadalmi normák vagy gyerekeik miatt nem tudtak volna más munkát vállalni, arra kényszerültek, hogy otthonukat idegenekkel osszák meg. A bérbeadást néhányan nagyban űzték, több házzal is rendelkezvén a városban, a többségre azonban az volt a jellemző, hogy házának egyik szobáját/pincéjét adta bérbe. Ezt a foglalkozási csoportot különösen érzékenyen érintette az árvíz, mivel többségük esetében egyetlen kereseti forrásukat, az ingatlanukat vitte el vagy rongálta meg az áradat. A hatóság is azokat a gyermeket nevelő özvegyeket vagy házaspárokat tartotta leginkább segítségre szorulóknak, 164
