Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár
HANS SALTZMANN, AZ 1510-ES PESTISJÁRVÁNY ÉS A NAGYSZEBENI VESZTEGZÁR Magyarországon”. Mivel a krónika elsősorban a helyi eseményekről tudósít, feltételezhető, hogy ez a katasztrófa Dél-Erdélyt is érintette.30 Hasonló falikrónika a szebeni plébániatemplom tornyához csatlakozó előcsarnokban (az úgynevezett Fémlábán) is fennmaradt, ez azonban csak az 1530. és 1554. éveknél emlékezik meg pestisjárványról.31 Ezért úgy tűnik, hogy Szeben érintettségére vonatkozóan Hans Saltzman az egyetlen forrásunk, aki 1521-ben, német nyelvű pestistraktátusában arról számolt be, hogy Nagyszebent leszámítva, amely tanácsait követve megmenekült, „minden más környező város [...] súlyosan megszenvedte a pestist”.32 Húsz évvel később, 1530-ban Szebenben kiadott pestistraktátusában a város akkori orvosa, Sebastian Pauschner (Andreas Selingus későbbi utóda) azt állítja, hogy itt „36 éven át nem volt pestis”.33 Ez elsőre ellentmondani látszik a stájer orvos emlékeinek, de mivel Pauschner kimondottan egy brassói polgárnak, korábbi városbírónak, Johann Schirmernek (J1540 körül) írja tanácsait, és Szeben esetét Istennek köszönhető kivételként említi, feltételezhetjük, hogy 1510-ben volt járvány Szeben környékén, csak magában a városban nem. 30 „Lues pestifera saevit per totam Hungáriám. ” A brassói Fekete templom fali krónikája ma már nem látható a helyszínen, de szövege 17. századi másolatban fennmaradt: Breve Chronicon Dacie quod parietibus Basilicae Coronensis inscriptum erat, Martin Ziegler 1691. évi átiratában, a brassói Fekete-templom levéltárában (Archiv der Honterusgemeinde, IV.F.l.Tq.161). A kéziratnak a heidelbergi egyetem által készített digitális másolata elérhető a British Library weboldalán: Analecta religionaria Transsilvanica, [Religious writings from Transylvania], British Library, EAP040/ 1/3/111 (https://bit.ly/3pORHur , letöltés 2020. aug. 21.). No. 27., 479-492., itt: 485. A falikrónikákról a legfrissebb áttekintés: Szakács Béla Zsolt: Falra hányt betűk: késő gótikus falikrónikák a középkori Magyarországon. Művészettörténeti Értesítő 69. (2020) 37-56., a teljes korábbi irodalommal. A fenti hivatkozást lásd e tanulmány 56. jegyzetében. 31 loanAlbu: Inschriften der Stadt Hermannstadt aus dem Mittelalter und der frühen Neuzeit. Heidelberg 2002. 107. No. 51. 32 Lásd a teljes idézetet kontextusba helyezve a 48. jegyzetben. 33 „Gott [...] mach uns solchen einfluß [tudniillik bizonyos égitestek járványt okozó együttállásának a hatását] Länger ausspahren, Wie den Hermanstätern, bey welchen keine Pestilentz in 36 Jahren gewesen ist.” - Béla Révész: Sebastian Pauschner, ein siebenbürgisch-sächsischer Arzt des 16. Jahrhunderts. Archiv für Geschichte der Medizin 4. (1910) 282-300., itt: 286. A csak másolatban fennmaradt szöveg teljes kiadása: uo. 286-300. Szerzőjéhez és címzettjéhez lásd Borsa Gedeon: Sebastian Pauschner, az első Magyarországon megjelent orvosi munka szerzője és nyomtatásban kiadott munkái. Az Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei 27. (1963) 257-271. 34 Szende Katalin: Krakkó és Buda a középkori Európa úthálózatában. In: Közös úton. Budapest és Krakkó a középkorban. Szerk. Benda Judit et al. Bp. 2016. 31-37. Szeben kereskedelmi jelentőségéhez lásd Mária Pakucs-Willcocks: Sibiu-Hermannstadt. Oriental Trade in Sixteenth Century Transylvania. Köln-Weimar-Wien 2007.; Zsigmond Pál Pach: Hungary and the Levantine Trade in the Fourteenth-Seventeenth Centuries. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae 60. (2007) 1. sz. 9-31. Nagyszeben annak a - Konstantinápolytól Drinápolyon és Nikápolyon keresztül Krakkóba, Torunba és Gdanskba vezető - kereskedelmi útvonalnak volt az egyik legfontosabb erdélyi csomópontja, amely összekapcsolta a Balkánt a Baltikummal.34 így nemcsak az áruk érhették el hamarabb a Magyar Királyság 14
