Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár
GECSER OTTÓ - SZENDE KATALIN Az 1510-es pestisjárvány „Ugyan ezen esztendőben [1510-ben] szent Lőrenc nap [augusztus 10.] után támada Magyarországban egy igen nagy döghalál, kiben sok számtalan ezer ember hala ki az Magyarországból, kiről mind ez mai nap is emlékezik az Magyarország” - olvassuk az 1566-ban lezáruló Verancsics-évkönyvben.25 A pontos időmegjelölés azt sejteti, hogy itt a járvány egy meghatározott helyről fennmaradt emlékezetével van dolgunk, de sajnos nem derül ki, hogy hol van ez a hely Pietro Pasqualigo velencei követ szerint II. Ulászló és udvartartása május 23-án vonult át Esztergomból Tatára, ahol július 2. és 5. között zajlott a helyi ferences kolostorban a járvány miatt Fehérvárról áthelyezett országgyűlés, mindössze 40 választott nemesi követ részvételével.26 Feltehetően az országgyűlés rövidsége miatt írt IstvánfFy Miklós arról, hogy a király családjával együtt Budáról közvetlenül Pozsonyba menekült a pestis elől, de miután ott sem bizonyult jobbnak a helyzet — olyannyira nem, hogy egyik szolgája is megbetegedett — „csaknem futva Morvaországba ment, hol egy darabig időzött”.27 Ulászló nyugati, észak-nyugati irányú menekülése és a Fehérvárott diétára összegyűlt nemesség óvintézkedései azt feltételezik, hogy (értesüléseik szerint) Budától keletre, illetve délre már hamarabb megjelent a járvány.28 25 Verancsics Antal m. kit. helytartó, esztergomi érsek összes munkái I-XII. Kiadja Szalay László - Wenzel Gusztáv. Pest, illetve Bp. 1857-1875. II. 5. 26 Lakatos Bálint: A tatai országgyűlés és diplomáciai háttere (1508-1510). In: A diplomácia válaszútján: 500 éve volt Tatán országgyűlés. Szerk. László János. Tata 2010. 29-65.; András Vadas: Mendicant Friaries as Hosts of Diets in Medieval Hungary. Studia Universitatis Babe§-Bolyai. Historia 60. (2015) l.sz. 39-62. 27 Istvánfjfy] Miklós: Magyarország története, 1490-1606. I-II. Ford. Vidovich György. Debrecen 1867-1871.1. 73. 28 Magyary-Kossa szerint - Magyar orvosi emlékek i. m. III. 135. (531. sz.) - a pestis 1510-ben ,,[e]rősen pusztít a Ternes folyó környékén, főleg a köznép körében, Somi Józsa, temesi főispán is a pestis áldozata lett.” De forrásából (Magyarország vármegyéi és városai [I-XXVI]. Szerk. Borovszky Samu. Bp. 1896-1914. [Számozatlan kötet] Torontál vármegye. 356.) nem derül ki, hogy ez honnan tudható. 29 Kari Wagner: Analecta Scepusii sacri et profani, Pars IL Viennae 1774. 348. „h ” jegyzet. Az említett országrészekben, Lőcsén és Brassóban a kollektív emlékezet sajátos forrásai, a templomok falára festett krónikák örökítették meg, több más országos és helyi vonatkozású esemény között, az 1510. évi pestist. Lőcsén a könyvtár emeleti helyiségében 1453 és 1739 között összesen 11 járvány évszámát jegyezték fel, de a 16. századból egyedül az 1510-es év szerepel.29 A Szebenhez közelebbi és ezért a jelen tanulmány számára még relevánsabb Brassóban, a Fekete-templom falikrónikájában, az 1510-es évnél Mihnea havasalföldi vajda (1508-1509) szebeni meggyilkolása mellett említi, hogy „pestist hozó dögvész pusztított egész 13
