Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Gecser Ottó – Szende Katalin: Hans Saltzman, az 1510-es pestisjárvány és a nagyszebeni vesztegzár
HANS SALTZMANN, AZ 1510-ES PESTISJÁRVÁNY ÉS A NAGYSZEBENI VESZTEGZÁR kap.18 Hogy pontosan miért fizették, nem derül ki. Szebennek ekkoriban volt már városi orvosa; 1497-től 1524-ig ugyanis egy bizonyos Andreas töltötte be ezt a hivatalt, feltehetően ugyanaz az Andreas Selingus vagy Solingus, aki 1506-tól a városi tanácsnak is tagja volt.19 Ugyanakkor Selingus egyetemi végzettségének első említése csak 1514-ből származik,20 tehát nem elképzelhetetlen, hogy 1510 körül még egyetemre járt, és ezalatt (részben) stájer kollégája helyettesítette. 18 „Et licet beneficentiis uestris: quae me annuo liberalissime salario condonant [...]. ” - [Saltzman, H.]: De praeservatione. [Alv]. 19 Kubinyi András: A magyarországi orvos- és gyógyszerésztársadalom a Mohácsot megelőző évtizedekben. Orvostörténeti Közlemények 31. (1985) 69-76., itt: 70., 72.; Szabó Péter - Ke lény i Borbála: TznxAt orvosok a középkori Magyar Királyságban. Gerundium 7. (2016) 39-78., itt: 51-52., 71. 20 Kubinyi A.: A magyarországi i. m. 72. 21 Tuisl, E.: Die Medizinische Fakultät i. m. 262. 22 Opvs epistolarvm Des. Erasmi Roterodami I —XII. Ed. Pfercy] Sftafford] Allen et al. Oxford 1906— 1958. IV. 298-300. (1120. sz.); Bietenholz, P G.: Johann Salzmann i. m. III. 192. 23 [Hans Saltzman]: Ein nützliche Ordnung vnd regiment wider die Pestilentz durch Doctor Hansen Saltzman von Steir des Durchleichtigisten Fuersten vnnd herren herrn Ferdinanden Ertzhertzogen von Osterreych. etc. Leybartzt. dem gemainenn man zw nutz fruchtperlich gemacht. H. é. n. [Bées 1421]. Saltzman neve 1527-1 528-ban Ferdinánd számadásaiban is feltűnik havi 19 gulden, 42 krajcár és 2,5 pfennig fizetéssel, lásd Tuisl, E.: Die Medizinische Fakultät i. m. 263. A német nyelvű pestistraktátushoz és kontextusához lásd Heinz Flamm: Die ersten Infektions- oder Pest-Ordnungen in den österreichischen Erblanden, im Fürstlichen Erzstift Salzburg und im Innviertel im 16. Jahrhundert. Wien 2008. 12-16. (Flamm - uo. 16. - egy elveszett 1522-es pestis-röplapot is tulajdonít Saltz mannak; az ezzel kapcsolatos kételyekhez lásd Schanze, C.: Johannes Salzmann i. m. 204-205.) Sze melvényeket közöl a műből Franciscus Xaver Linzbauer: Codex Sanitario-Medicinalis Hungáriáé I —III. Buda 1852-1856. I. 142-146. A Linzbauer-féle szemelvények magyar fordítása (sok pontatlansággal és félreértéssel): Medicina Renata. Reneszánsz orvostörténeti szöveggyűjtemény. Szerk. Magyar László András. Bp. 2009. 86-89. 24 Tuisl, E.: Die Medizinische Fakultät i. m. 263. Saltzmannak 1513-ban már Bécsben kellett lennie, mégpedig hosszú távra tervezve, mert ez év május 13-án benyújtott kérvényének helyt adva, augusztus 17-én - hat évvel első próbálkozása után - felvették az orvosi kar tanári kollégiumába.21 1520 nyarán Freiburgban találjuk, ahonnét két környékbeli bencés apát, Konrad Frick és Lorenz Effinger Erasmusnak írt levelét személyesen viszi el a címzettnek, akivel valahol Németalföldön, valószínűleg Bruggében, V. Károly - spanyol király (1516-1556), későbbi német-római császár (1530-1556) - udvarában találkozott.22 A következő év őszén megjelenteti latin pestistraktátusának átdolgozott, német nyelvű változatát; ebből derül ki először, hogy tanári működése mellett időközben Ferdinánd osztrák főherceg - későbbi magyar király (1526-1564) és német-római császár (1556—1564) — udvari orvosa lett.23 Az 1522—1523-as tanévben két féléven át volt a bécsi egyetem (mindig egy-egy szemeszterre megválasztott) rektora. Hét évvel később, 1530-ban halt meg.24 12
