Századok – 2022
2022 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Vámos Péter: Magyar-kínai kapcsolatok, 1949-1989. Források (Mervay Mátyás)
TÖRTÉNETI IRODALOM lítőt kapunk a különböző felhasznált forrásokból, s ez két okból is rendkívül hasznos. Egyrészt megmutatja, hogy a kutatás a lehető legtöbb forrástípusra kiterjedt, a szerző változatos anyagokból dolgozott. Legyenek ezek akár áttelepítési kérelmek, erzsébetvárosi zsidó kitelepítettek listája, személyi iratanyagok vagy éppen az Amerikai Egyesült Államok elnökének (Harry S. Truman) nyilatkozata. Másrészt ez a megoldás a recenzensnek azért is tetszett, mert így egy laikus számára is láthatóvá válik: a levéltárakban porosodó nyers forrásokból miképpen lehet dolgozni, véghezvinni egy történeti munkát. Dombi Gábor hangsúlyozza, hogy a kitelepítési dokumentumok teljes körű feldolgozása még hosszú folyamat, hiszen a 17 ezer emberre vonatkozó iratmennyiség áttekintése már önmagában hatalmas feladat, egy ember számára élethosszig tartó munka lehetne. Nem beszélve arról a fontos tényről, hogy ezek a listák korántsem teljesek; még a kutatás alatt is jelentkeztek kitelepített személyek. A fejezet a felhasznált szakirodalom mellett (amely széleskörű és jól használható) a képek, ábrák, táblázatok, térképek jegyzékével zárul - ezek mind jelentősen hozzájárulnak a könyv értékéhez. A munka talán legfontosabb üzenete, hogy ideje lenne a holokauszt utáni kegyetlenségekkel is szembenézni, a témát széles körben kiterjeszteni, a kutatásokat pedig tovább folytatni. Zárógondolatként arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kitelepítések vizsgálata többek között rávilágít arra, hogy a hatalommal való visszaélés folyamatosan újratermelődő hatalomgyakorlási eszköz, függetlenül bármilyen ideológiától. A könyvben felvillantott egyéni életutak ismertetése érzékletesen mutatja be ezt a szomorú jelenséget. Héjjas Flóra Vámos Péter MAGYAR-KÍNAI KAPCSOLATOK, 1949-1989 Források Károlyi Gáspár Református Egyetem - L’Harmattan, Bp. 2020. 878 oldal „Le a magyar revizionizmussal! \T]iltakozunk a magyar hatóságok [...] fasiszta eljárása ellen - „Szabadságot Tibetnek; [...] le a kommunista fasizmussal!” K fenti plakátszlogenek a 20. századi magyar-kínai kapcsolatok két, ma már alig emlegetett epizódjának forróbb-fagyosabb napjaiból származnak. A kulturális forradalom alatt kirobbant úgynevezett „ösztöndíjas ügy”, valamint a Tienanmen téri vérengzés által kiváltott politikai demonstrációkban látszólag távoli kormányoknak üzenő, valójában azonban saját társadalmaik belső harcait vívó fiatalok vonultak Peking és Budapest utcáira. 1966-ban kínai tizenévesek ezrei éltették népük vélt barátait és ítélték el annak állítólagos ellenségeit. A desztalinizációt követő szovjet-kínai szakítás és a Mao Ce-tung által előidézett belső felfordulás jócskán megrongálta a Kínai Népköztársaság (KNK) és a keleti blokk közti egykor „baráti szocialista” viszonyt. A kétoldalú szankciók egyikeként a cserediákok létszámát kölcsönösen csökkentették, egyes, már kiutazott tanulókat hazaküldtek. Amikor a Budapesten tanuló kínai egyetemistákra került a sor, sajtóhírektől tüzelt, valószínűleg központilag szervezett tiltakozók jelentek meg Magyarország pekingi nagykövetségének ablakai alatt. Kína történetének egyetlen magyarellenes kampánya mégsem a magyarokról szólt. Valójában a személyi kultusz és a globális újrapozicionálás miatti ellentéteket öltöztették diplomáciai köntösbe s vetítették ki szimbolikus ügyekre. SZÁZADOK 156. (2022) 6. SZÁM 1270
