Századok – 2022
2022 / 6. szám - KRÓNIKA - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat Az utazás mint történeti jelenség című konferencia-táboráról (Harkány, 2022. augusztus 22-24.) (Tüske Tamás)
BESZÁMOLÓ A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KONFERENCIA-TÁBORÁRÓL idegenektől, a külföldi valutára egyre nagyobb szükség lett a tervgazdaságban, így az 1960-as évekre fontossá vált a pozitív országimázs kialakítása és az idegenforgalmi ipar fejlesztése. Bemutatta, hogy az állambiztonsági szervek milyen módon igyekeztek kiszűrni a külföldről érkezők közül a kémeket, hogyan ellenőrizték a ki- és beutazókat, illetve, hogy a magyar hatóságok milyen módon működtek együtt az NDK Állambiztonsági Minisztériumával, a Stasival. Előadása végén úgy fogalmazott, hogy 1989 után szemléletváltás történt, amelynek köszönhetően a hazai közéletben idegenforgalom helyett egyre inkább turizmusról kezdtek beszélni. A következő szekcióban Csukovits Enikő (tudományos tanácsadó, ELKH BTK TTI) Magyar zarándokok Európa kegyhelyein című előadásával folytatódott a konferencia, amelyben elhangzott, hogy a középkor évszázadai alatt viszonylag sok magyar járta be Európa legjelentősebb zarándokhelyeit. Az előadó több forrást is idézett ennek alátámasztására, Rómába például az 1350-es és az 1475- ös szentév alkalmából látogattak el nagy számban magyarok, illetve 1517-ből Aachenből is hozott példát. Bár a nyugati szerzők kissé ellenszenves képet festettek a külföldi zarándokokról, jelenlétüket azonban tagadhatatlanul dokumentálták, így számos forrás maradt az utókorra. Az előadó különböző zarándoklat típusokat is ismertetett: például jellemezte a vezeklő zarándoklatot, amely főleg a polgárság körében volt elterjedt bűnös cselekedeteiket követően, valamint kitért az uralkodói és a lovagi zarándoklatokra is. Bozzay Réka Kornélia (egyetemi adjunktus, DE BTK) Magyar diákok úton Hollandia felé című előadásában a protestáns magyar diákok 17 századtól kezdődő peregrinációjával foglalkozott, amely a vallásháborúk időszakát követően Hollandia irányába különösen intenzívvé vált. Bemutatta azokat az előfeltételeket, amelyeket a diákok számára támasztottak, valamint a magyar és más keleteurópai diákok pénzügyi nehézségeit és azok megoldási lehetőségeit. Kitért arra is, hogy egy-egy ilyen idegenben töltött időszak hogyan befolyásolta az egyéni életpályát - például a külföldön képzettek hazaérkezve általában jobb pozíciókat tölthettek be, mint itthon tanult társaik. Halász Imre (professor emeritus, BGE, Zalaegerszeg) Magyarország a »gyógyvíznagyhatalom' című előadásában ismertette a gyógy- és termálvizek fajtáit. Elmondta, hogy Magyarország a termálvízforrások számát tekintve világviszonylatban a hatodik helyen áll, valamint, hogy Mária Terézia volt az első, aki listáztatta az ország teljes gyógyvízkészletét. A felmérésben a vármegyei orvosok is szerepet vállaltak, így már egészen korán fejlett kémiai és balneológiái tudás halmozódott fel hazánkban. Kiemelte Zsigmondy Vilmost, a fúrások tudományának úttörőjét is. (Harkányban és a Margit-szigeten is ő fúrta az első kutakat.) A gyógyászati és szabadidős célokon túl pedig a termálvizek energetikai funkciójáról is szót ejtett, a föld mélyéről feltörő forró víz ugyanis remekül használható fűtésre. A professzor 1256
