Századok – 2022
2022 / 6. szám - KRÓNIKA - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat Az utazás mint történeti jelenség című konferencia-táboráról (Harkány, 2022. augusztus 22-24.) (Tüske Tamás)
BESZÁMOLÓ A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KONFERENCIA-TÁBORÁRÓL az előadás végén ecsetelte a magyar fürdők aktuális helyzetét, amely szerint gyógyfürdőként gyakran egyedülállóak, de a szabadidős (wellness) turizmus szempontjából lemaradásban vannak a nyugati országokhoz képest. A második nap záróprogramján Feiszt György (ny. igazgatóhelyettes MNL VML, Szombathely volt alpolgármestere) egy vitaindító prezentáció keretében arról beszélt, hogy Szombathelyen milyen örökségelemek segítségével próbálták az elmúlt évtizedekben megtalálni azt az unikális és egyedi arculatot, amely a helyi lakosság számára identitásformáló erőként, az idegenek számára pedig kulturális-turisztikai vonzerőként szolgálhat. Bemutatta Szombathely, illetve ókori elődje, Savaria mint Szent Márton szülővárosának felfedezését és az ehhez kapcsolódó helyi tradíciókat: a Szent Márton-körmenetet, illetve a Savaria Történelmi Karnevált. Beszélt a kialakulóban lévő James Joyce-kultuszról is: az Ulysses című regénynek főszereplője révén ugyanis szombathelyi vonatkozása is van. Részletezte, hogy a város ezeket az elemeket felhasználva hogyan törekszik egy unikálisnak mondható helyi önkép megalkotására, amely a különböző generációk számára segítheti egy sajátos helyi identitás kialakulását. Az előadást követő beszélgetésben olyan hozzászólások hangzottak el, amelyek más települések példáit említve próbálták meg a helyi örökségelemek és identitáskonstrukciók kapcsolatát kihámozni, illetve szóba kerültek a különböző generációk megszólításának nehézségei, valamint a szocializmus időszakának a „múltat végképp eltörölni” vágyó törekvése, amelynek káros hatásai máig érezhetőek egy-egy település önmeghatározásának és egészséges múltképének felépítése szempontjából. A harmadik napon elsőként Fényes Gabriella (főmuzeológus, Aquincumi Múzeum és Régészeti Park) Wellness az ókorban — Fürdökultúra Aquincumban című előadását hallgathatta meg a közönség. Az előadó elmondta, hogy a Római Birodalom expanziója együtt járt a fürdőlétesítmények kialakításával, ugyanis a meghódított területeken az elsők között épültek fel az ilyen célú épületkomplexumok, így Pannóniában is. Bemutatta, hogy a fürdők milyen helyiségekre oszlottak, emellett régészeti források és a múzeum gyűjteményéből származó műtárgyak segítségével ismertette a korabeli fürdőélet jellemzőit, illetve a birodalom fontosabb fürdőhelyeit és a latin forrásokban való előfordulásuk motívumait is. Sudár Balázs (tudományos főmunkatárs, ELKH BTK TTI) Török utazók Magyarország-képe című előadását azzal kezdte, hogy valójában nincs törökoszmán utazási irodalom, az oszmán kultúra ugyanis annyira szabálykövető volt, hogy az individuális műfajok, mint a napló vagy az önéletírás és így az útinapló, útleírás sem létezett náluk. Bizonyos fajta földrajzi irodalomra mégis rá lehet bukkanni, így például a fürdőket számontartották és kategorizálták, köztük a budaiakat is. Az előadó elmondta, hogy az egyetlen ismert oszmán-török utazó a hódoltság korában Evlija Cselebi volt, aki kuriózumnak számít, és egy 1257
