Századok – 2022
2022 / 6. szám - KRÓNIKA - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat Az utazás mint történeti jelenség című konferencia-táboráról (Harkány, 2022. augusztus 22-24.) (Tüske Tamás)
BESZÁMOLÓ A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KONFERENCIA-TÁBORÁRÓL utazástípusok című előadásában elhangzott, hogy bár a modern turizmus jelenségébe még nem sorolhatók be a 18. századi utazástípusok, azonban az utazási kedv ebben a korszakban már egyre szélesebb rétegeket érintett, ezzel együtt nagy számban jelentek meg a különböző útileírások és epidemikák. Az előadó azonban a főúri utazástípusokra fókuszált, amelyekhez kiindulópontként a 19. században élt német politikus, jogász F. K. Moser által megfogalmazott kategóriákat vázolta fel, illetve bemutatta az uralkodói utazások különböző fajtáit. Az egyes típusokat elemezve példákat is hozott az uralkodócsalád 18. század végi utazásai közül, bemutatva azok fő célkitűzéseit, valamint az utazáshoz kapcsolódó rítusokat és ceremóniákat, illetve azok módjait és irányait. Az előadás tehát a magyar arisztokráciához, illetve az uralkodó családhoz kötődő 18. századi utazási szokások elemzéséhez nyújtott fontos elméleti alapokat. Manhercz Orsolya (egyetemi adjunktus, ELTE BTK) betegsége miatt nem tudott személyesen jelen lenni, így az Udvari élet Budán? Az uralkodó (és családja) magyarországi látogatásai című előadását felvételről hallgathatta meg a konferencia közönsége. Prezentációjában Ferenc József és a királyi család tagjainak magyarországi látogatásait elemezte, különös tekintettel Budára, valamint bemutatta, hogy az uralkodói látogatások milyen társadalmi és politikai funkciókat láttak el. Okfejtése szerint a budai palota Hauszmann Alajos általi bővítésében az játszotta a legfőbb szerepet, hogy alkalmassá váljon uralkodói székhelynek a már évszázadok óta nem akként funkcionáló épületegyüttes. Előadásában rámutatott arra is, hogy bár az uralkodócsalád sokkal kevesebbet tartózkodott Budán, mint Bécsben, az udvari élet jellege hasonló volt mindkét székhely esetében. Turbucz Dávid (tudományos munkatárs, ELKH BTK TTI) Horthy Miklós — a tengerész és a kormányzó utazásai című előadásának állítása szerint Horthy azért lett tengerész, hogy a világot beutazhassa, ami 1892—1894 között meg is adatott neki, ekkor ugyanis az Osztrák—Magyar Monarchia tisztjeként a kolonizálókhoz hasonló attitűddel vizsgálta az utazásai során megismert kontinenseket és kultúrákat. Az előadó bemutatta a kormányzó hivatalba lépését követő időszakának (1919-1923) belföldi útjait is, amelyek a propaganda és a reprezentáció eszközeivel tulajdonképpen a Horthy-kultusz kialakulását és elterjesztését segítették. Végül a kormányzó 1936-1938 között megvalósult külföldi útjait elemezte, amelyek célállomásai Ausztria, Németország, Olaszország és Lengyelország voltak. Slachta Krisztina (tudományos titkár, ELKH KRTK RKI, Pécs) „Forog az idegen”. Utazási szabadság korlátok között, állambiztonság és idegenforgalom (a 20. század második felében) című előadásában a szocializmus évtizedeiben zajló magyar idegenforgalom és az állambiztonsági szervek kapcsolatáról beszélt. Elmondta, hogy 1945 és 1958 között nem igazán beszélhetünk idegenforgalomról hazánkban. Ezután, bár állambiztonsági szempontból továbbra is tartottak a beutazó 1255
