Századok – 2022
2022 / 6. szám - KRÓNIKA - Beszámoló a Magyar Történelmi Társulat Az utazás mint történeti jelenség című konferencia-táboráról (Harkány, 2022. augusztus 22-24.) (Tüske Tamás)
BESZÁMOLÓ A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KONFERENCIA-TÁBORÁRÓL Fónagy Zoltán (egyetemi docens, ELTE BTK) A Grand Tour, a magyar nemesség szemléletformálója címmel tartott előadást, amelyből megtudhattuk, hogy a fogalom klasszikus értelmében a brit arisztokrácia fiú örököseinek több hónapos utazásait jelentette, amely oktató, nevelő és személyiségformáló szerepet töltött be az életükben, valamint egyfajta beavatási rítusként funkcionált felnőtté válásukhoz. Ütjük során Velence, Firenze, Róma és Nápoly voltak a célállomásaik. A jelenség magyar változata ettől kissé eltérően alakult, de társadalmi szerepét a magyar arisztokrácia számára ugyanúgy képviselte. Az előadó (többek között) Széchenyi István, Bölöny Farkas Sándor, Pulszky Ferenc és Szemere Bertalan példáján keresztül mutatta be, hogy a nyugati tanulmány útjaik során szerzett ismereteik a polgári társadalom, a liberális politikai intézmények és a kapitalizmus működéséről, az ipari forradalom vívmányairól nagyban elősegítették a magyarországi átalakulást is. A II. szekcióban Pelles Márton (muzeológus, Magyar Műszaki és Kereskedelmi Múzeum) „Tengerre magyar!”A Fiume—New York közötti kivándorlás árnyoldalai az emigránsok és a kikötőváros szemszögéből (1904—1914) címmel bemutatta azt a 19. században kiépült vállalkozói hálózatot, amely az Európából az Egyesült Államokba irányuló migráció segítése és serkentése érdekében jött létre. Az előadás kitért az állami reakcióra is, amely a fiumei kikötőt jelölte ki a magyar kivándorlók számára. Képet adott a vállalkozókról és cégekről, valamint a városban lezajló infrastrukturális változásokról, illetve az átmenetileg ott tartózkodó emigránsok és a helyi lakosság konfliktusairól, ideiglenes együttélésük nehézségeiről és a problémákra adott válaszreakcióikról, mint például az Adria Rt. által felépített kivándorlási szálloda létrehozása. Az előadás térképek segítségével érzékeltette Fiume városképi változásait, valamint statisztikai adatokból kiindulva mutatta be az Osztrák-Magyar Monarchia területéről kivándorlók számát és az emigránsok lehetőségeit. Az első nap zárásaként Rab Virág (egyetemi docens, PTE BTK) Az utazások szerepe az egyéni szakmai karrier kiépítésében — Hegedűs Lóránt című előadásában bemutatta az utazás-motívumnak az életpályában betöltött szerepét illető többféle vizsgálati lehetőséget, köztük a pszichobiográfia módszereit és a pszichológus Dániel Levinson által kidolgozott pszichoszociális fejlődéselméletet, amelyeket Hegedűs életpályájának elemzése során felhasznált. Az előadó nézőpontja szerint egy-egy személy életének feltárásakor az utazások helyszínei, időpontjai és tartamai, tapasztalatai, esetleg egy elmaradt utazás vagy egy közös családi út, mind különleges hatással lehetnek az egyén életpályájára, munkájára és alkotásaira, ezért olyan forrásokként tekinthetünk rájuk, amelyek által könnyebben feltárhatjuk karrierjének és világlátásának alakulását. A rendezvény második napján, a délelőtti szekcióban Kulcsár Krisztina (főlevéltáros, MNL OL) Mária Terézia és gyermekei látogatóban — 18. századi főúri 1254
