Századok – 2022
2022 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - Mihalik Béla Vilmos: Mattyasovszky László kancellári kinevezése (1695—1696)
MATTYASOVSZKY LÁSZLÓ KANCELLÁRI KINEVEZÉSE (1695-1696) könnyen zavart okozhat az adatok értelmezésében. A problémát már Joachim Bahlcke is érzékelte, aki esetükben a latin elnevezést tüntette fel: Jakiin ugyanis az episcopus Tiniensis, míg Mattyasovszky az episcopus Temnensis címet viselte.41 41 Bahlcke J.: A magyar püspöki kar i. m. 116. 42 Molnár Antal: Magyar hódoltság, horvát hódoltság. Magyar és horvát katolikus egyházi intézmények az oszmán uralom alatt. Bp. 2019. 72-73., 276. 43 Hierarchia Catholica medii et recentioris aevii IV. Ed. Patritius Gauchat. Monasterii 1935. 337.; MNL OLA 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Librii regii, 7. kötet, pag. 380-381. Bées, 1625. márc. 15. 44 MNL OLA 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Librii regii, 7. kötet, pag. 506-507. Bécs, 1626. márc. 10. Barilli 1623-1624 során Konstantinápolyban tevékenykedett a Habsburg-követséggel együttműködésben. 1623-ban például II. Ferdinánd testvére, Mária Magdolna főhercegnő, II. Cosimo toszkán nagyherceg felesége Barilli kérésére elengedett néhány foglyot, és elküldte őket a Habsburg-követséggel Konstantinápolyba fogolycsere keretében. Bécsből ugyanakkor elrendelték, hogy Barilli mindenben engedelmeskedjen a császári követnek, míg Johann Jakob Kurz von Senftenau követnek megparancsolták, hogy tudja meg, ki és miért kezdeményezte a fogolycserét. ÖStA HHStA StAbt Türkei I. Kart. 109. Konv. 1. föl. 62-73, főleg itt: 71v-72r. Bécs, 1623. júl. 8. Kurz később megjelentette, hogy a foglyok mellett a szultánnak szánt Barilli-féle ajándékokat valaki zálogba rakta Aleppóban. Kurz nem kívánt ezzel tovább foglalkozni, mondván, hogy az a — meg nem nevezett — személy számoljon el az egész félrecsúszott akcióval a toszkán nagyhercegné előtt, akinek feladata lett volna ezt intézni. ÖStA HHStA StAbt Türkei I. Kart. 109. Konv. 3. föl. 14-46., főleg itt: 27r. S.d. [1624. okt. 8. után] Johann Jakob Kurz követ főjelentése. Barilli alighanem konstantinápolyi tevékenységéért kapta jutalmul a címzetes ep. Temnensis titulust. A konstantinápolyi követjelentésekből származó adatokat Cziráki Zsuzsannának köszönöm. 45 Molnár A.: Magyar hódoltság i. m. 336. A tinnini püspökség 1185-ben jött létre, azonban 1522-ben Knin, az egykori horvát királyi és püspöki székhely oszmán uralom alá került. Az uralkodó ennek ellenére folyamatosan kinevezett tinnini püspököket, ráadásul a többi címzetes püspökségtől eltérően gyakran a szentszéki megerősítés is megtörtént. A püspökség területe 1688-ban velencei uralom alá került, és a sebenicói püspökséghez csatolták. Ezzel kánonilag is megszűnt létezni.42 A Tininiensis és a Temnensis cím első párhuzamos adományozása az 1620-as években kezdődött. A Tininiensis címre 1625-ben Ivánczy Jánost nevezte ki az uralkodó, aki majd’ kilenc évvel később szerzett pápai megerősítést.43 Egy évvel később nyert királyi kinevezést Antonio Barilli ferences szerzetes a Temnensis címre. A kinevezésben az szerepel, hogy ez a püspöki szék a spalatói érsekség régóta üresedésben lévő suffraganeusa.44 A szinte egyidejű, 1625. és 1626. évi kinevezés a Tininiensis és a Temnensis címre nem feltétlenül szűkíti azt a felvetést, hogy egyszerűen romlott latin írásmód állna a két cím kialakulása mögött.45 Felmerülhetne az is, hogy a Temnensis cím beemelése a magyar katolikus klérus politikai befolyását erősítette volna a sorsfordító 1620-as évek országgyűlésein, ám ennek ellene mond, hogy a 17. század első felében az erre a címre kinevezett egyháziak nem vettek részt a korszak országgyűlésein. A címzetes püspökök egészen a 19. század végéig jelen lehettek az országgyűléseken, de a 17. század végétől közülük csak kettő, 1242
