Századok – 2022
2022 / 6. szám - KÖZLEMÉNY - Mihalik Béla Vilmos: Mattyasovszky László kancellári kinevezése (1695—1696)
MIHALIK BÉLA VILMOS a belgrád-szendrői és a tinnini (Jininiensis) cím maradt titulus consecrabitis. Ezek a Szentszék megerősítését is elnyerhették és felszentelhették őket.46 46 Becs számára a címzetes püspökök kinevezése két fő célt szolgált. Egyfelől a katolikus egyház politikai súlyát akarták megerősíteni, másfelől az udvar számára is fontos volt, hogy a rendi (protestáns) ellenállással szemben megerősítsék a dinasztia és az egyházi rend szövetségét. Bahlcke J.: A magyar püspöki kar i. m. 101., 109. 47 MNL ÓLA 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Librii regii, 7. kötet, pag. 616-617. Bécs, 1626. dec. 13. Strasser 1622-ben a ferences rend általános biztosa (commissarius generalis), mint Germania Superior tartomány rendfőnöki megbízottja, és Austria provincia tartományfőnöke volt: Karácsonyi János-. Szent Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. I. Bp. 1922. 443. 48 Hierarchia Catholica IV. i. m. 330. 49 MNL ÓLA 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Librii regii, 19. kötet, pag. 57-58. Bécs, 1687. aug. 8. 50 Bielavic királyi kinevezése: MNL OL A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Librii regii, 8. kötet, pag. 153. Regensburg, 1636. szept. 13.; szentszéki megerősítése 1646. jan. 8.: Hierarchia Catholica IV. i. m. 337. Rojas y Spinola királyi kinevezése: MNL OL A 57 Magyar Kancelláriai Levéltár, Librii regii, 13. kötet, pag. 326. Bécs, 1666. júl. 3.; szentszéki megerősítése 1668. jan. 16.: Hierarchia Catho lica V. i. m. 381. Már a 17. század elején felmerült, hogy a hódoltsági egyházi szervezetben működő bosnyák ferenceseket többek között a tinnini püspöki címre nevezzék ki: Molnár Antal: Katolikus miszsziók a hódolt Magyarországon I. 1572-1647. (Humanizmus és reformáció 26.) Bp. 2002. 119., 309. Az Antonio Barilli után a Temnensis címre kinevezettek megkapták a szentszéki megerősítést is. Barilli esetében feltehetőleg azért hiúsult ez meg, mert még királyi kinevezésének évében (1626) meghalt, és helyére rendtársát, Hieronymus Strassert nevezte ki II. Ferdinánd.47 Strasser viszont már kinevezése után másfél évvel, 1628-ban megkapta a pápai megerősítést, majd az őt követő Petrus de Orozco (1643), Antonius Hieremias de Vallata (1661) szintén, akik ugyancsak ferencesek voltak.48 Alighanem ő volt az utolsó, aki a Temnensis címre megkapta a szentszéki megerősítést, ugyanis az őt követő, ezt a titulust viselő főpásztorok már nem is jelennek meg a Hierarchia Catholica kötetei ben. Amikor 1687. augusztus 8-án Mattyasovszky Lászlót I. Lipót kinevezte az episcopus Temnensis címre, a kinevező oklevél már azt sem tüntette fel, hogy a püspöki szék miért van üresedésben.49 Mindezzel párhuzamosan az episcopus Tininiensis címre is folytatódtak a kinevezések. Ivánczy Jánost követően az erre a titulusra kinevezett főpásztorok is megkapták a szentszéki megerősítést. Még abban is hasonlóság mutatkozott, hogy a 17. század derekán erre a címre is ferenceseket neveztek ki az uralkodók. Előbb Juraj Bielavié bosnyák ferences kapta meg jutalmul szolgálataiért (1636), majd őt követően rendtársa, Cristobal de Rojas y Spinola (1666) nyerte el a tinnini püspökséget. Bielavié tíz évvel később, míg Rojas y Spinola két éven belül elnyerte a pápai megerősítést.50 A két párhuzamos cím közül tehát Mattyasovszky László 1687-ben az episcopus Temnensis címet kapta meg. Ugyanabban az évben a tinnini, vagyis a „Tininiensis” 1243
