Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
NAGY JÁNOS A rendek és Mária Terézia kapcsolattörténetében a kereskedelempolitikai együttműködés reményt keltő időszakának záróakkordja volt az e tanulmányban tárgyalt országgyűlés. Míg a Monarchia vezető politikusai közül 1751-ben Bartenstein még az ország és a dinasztia közti megbékélés zálogának tekintette a kereskedelmi lehetőségek jövőbeli megnyitását Magyarország előtt,168 addig 1765-re a rendi kiváltságvédelem kérdésében a kormányzat előtt kompromittálódott magyar rendek számára ez már csak korlátozottan volt biztosítható. Az alkotmányos rendiség tendenciája jegyében a rendek személyes és csoportos kiváltságaik védelmét sikeresen azonosították az ország alkotmányos önállóságának védelmével,169 ahogy ez a vámtarifák országgyűlési szabályozása vagy a rendi vámmentesség, illetve a tengermelléki területek joghatósága kérdésében történt. Ennek politikai következményei messzebbre hatnak. Az utókor által „összetett monarchiádnak nevezett, eltérő adottságú és fejlettségű tartományok és országcsoportok konglomerátumából álló Habsburg Monarchia egyes részei közötti gazdasági integrációban összekötő kapocsként meghatározó szerepet szántak a kereskedelemnek és a manufaktúráknak. Míg a Monarchia nyugati részein az ezeket a szegmenseket fejlesztő — III. Károlyról kezdve II. Józsefig ívelő — gazdaságpolitika sikeresnek mondható, és az „államképződés”-t (Staatsbildung) is elősegítette,170 addig a Lajtán inneni országokban ez a törekvés kevésbé eredményesen érvényesült, hiszen itt a kereskedelem és ipar fejlesztésének osztrák mintájú intézményrendszere nem jött létre. Ebben a kudarcban szerepe lehetett a 1764-1765. évi diéta konfliktussal teli eseményeinek is. la Revolution Industrielle en Hongrie, hypotheses et réalités. Acta historica Academiae Scientiarum Hungaricae 21. (1975). 365-371., különösen: 366. 168 Nagy J.: A rendi ellenzék i. m. 99-102. 169 Szíjártó M. István: A diéta II. A 18. századi politikai elit társadalom- és kultúrtörténeti megközelítésben. Bp. 2021. 227. 170 Klingenstein, G.: Die Wiener Kommerzienhofkommission i. m. 198. THE COMMERCIAL IDEAS OF THE HUNGARIAN ESTATES AND THE GOVERNMENT AT THE DIET OF 1764-1765 By János Nagy SUMMARY Through the documentation of the diet of 1764-1765, the paper explores the trade-related grievances of the estates, and the commercial ideas of the government, during the diet; furthermore, the particular domestic and economic-political factors that influenced the positions taken by the diet and the ruler. The trade-related grievances assumed a major role in the bargaining process of the diet Jractatus diaetalis) in 1764-1765. The ruler 1231
