Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
NAGY JÁNOS ismeretterjesztő könyvek kiadását és terjesztését, ipari növények (így a selyemgubó) termelésének a nemesség körében való elterjesztését, a kiválasztott horvát nemesifjak kincstári költségen történő taníttatását a kamarai tudományokra, a lányok számára pedig nyilvános (orsolyiták és angolkisasszonyok által vezetetett) iskolák létrehozását irányozta elő. A konkrét célokon túlmutatva az uralkodó a horvát vármegyékben és a katonai határőrvidéken foganatosított intézkedések példájával az újításoktól idegenkedő magyar nemességben kívánt volna bizalmat ébreszteni, ám az országgyűlés során az uralkodó és a rendek között egyre mélyülő ellentét erre már aligha adott lehetőséget.163 A kereskedelmi utak fejlesztése viszont számos horvát nagybirtokos családnak hozott közvetlen és jelentős anyagi hasznot.164 163 ÖStA FHKA KLit. Kt. 1108. Fasc. 161., No. 179. Kereskedelmi Tanács votuma. 1764, szept. 3.; ÖStA FHKA KAU, Kt. 1515. Fasc. 30., ad No. 179. A kérdésről legújabban: Ivana Horbec - Maja Matasovic: Latein als „national”, Deutsch als kosmopolitisch? Die Mehrsprachigkeit des kroatischen Adels als Voraussetzung seiner politischen und sozialen Tätigkeit. In: Adel und Mehrsprachigkeit in der Frühen Neuzeit. Ziele, Formen und Praktiken des Erwerbs und Gebrauchs von Fremdsprachen. Hrsg. Helmut Glück - Mark Häberlein - Andreas Flurschütz da Cruz. Wiesbaden 2019. 145-162., különösen: 153. 164 Horbec, I: The Improvement i. m. 61 Összegzés A kereskedelmi sérelmeknek 1764—1765-ben — ha tárgyalásuknak ott helyben érdemi hatása nem is lehetett a Habsburg gazdaságpolitikára — a tractatus diáét alis, vagyis a diétái alkufolyamatban meghatározó szerep jutott. Az uralkodó egyfelől ipar- és kereskedelempártoló politikával igyekezett a rendek hagyományos kereskedelemügyi sérelmeit „leszerelni”, és kifogni az ellenzék hajójának vitorlájából a szelet, másfelől az adóalap javításának ígéretével megpuhítani az udvar által kezdeményezett reformokkal szembenálló politizáló nemességet, és rábírni őket a magasabb adóösszeg megszavazására. Az 1751. évi diéta tapasztalataiból okulva a királynő a tizenhárom évvel későbbi országgyűlésre részletes tervezetet dolgoztatott ki a Kereskedelmi Tanáccsal a Magyar Királyság gazdasági felzárkóztatására és a Habsburg Monarchia gazdasági vérkeringésébe való beillesztésére. Ez - a rendi sérelmek megelőzése érdekében — az országgyűlés meggyőzésével igyekezett a kereskedelem, a közlekedés, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére egy merkantilista elvek szerint felépített programot elfogadtatni. A program azonban alapvetően a fejlődőben levő osztrák—cseh ipar érdekeit tartotta szem előtt. Bizonyos mértékig ugyan figyelembe vette a nemesség önérdekeit, és számos javaslat a katonai ruházat magyarországi előállítását ösztönözte, de összességében a kincstári bevételek növelését tartotta elsődlegesen fontosnak. A központi kormányzat szándékaival 1229
