Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
A MAGYAR RENDEK ÉS A KORMÁNYZAT KERESKEDELEMÜGYI ELKÉPZELÉSEI posztóüzemet alapított 1768 körül.157 A Pest és Nógrád vármegyében birtokos újarisztokrata kamaraelnök és nógrádi főispán, Grassalkovich Antal 1762 után hozta létre a hatvani posztómanufaktúrát, uradalma egyfajta melléküzemágaként.158 Kezdeményezése hatással lehetett vejére, Forgách János grófra, aki 1765 körül a Nógrád megyei Gácson alakított ki részvénytársasági formában működő textilüzemet, ahol maga a kamaraelnök is jegyzett részvényeket.159 A nádor vállalkozó szellemű fia, Batthyány Tódor gróf 1766-ben lett részvényese a hazai gabona és dohány kivitelében is érdekelt Temesvári-Trieszti Kereskedelmi Társaságnak.160 Az adriai-tengeri kivitelt elősegítő vámkedvezményeket a szűkebb értelemben vett Magyarországon ebben az időben a Dunántúl déli és nyugati részén aktív Jánosházi Kereskedőtársaság igyekezett kihasználni, amelyben 1766-tól jelentős részesedést szerzett Perczel József volt tolnai alispán és diétái követ családja. Ok elsősorban dohány, hamuzsír és gabona exportjában voltak érdekeltek.161 157 Endrei W: Magyarországi textilmanufaktúrák i. m. 236. 158 Csiffáry Gergely: A hatvani posztómanufaktúra (1762-1787). In: Manufaktúrák és kora tőkés ipari vállalkozások. Sátoraljaújhely, 1991. október 3-4. Szerk. Németh Györgyi. Miskolc 1994. 53-70., különösen: 54-55. 159 Endrei W: Magyarországi textilmanufaktúrák i. m. 236.; Csiffáry Gergely: Grassalkovich I. Antal iparpártoló tevékenysége. In: Grassalkovichok emlékezete (2000. szeptember 21-én Hatvanban megrendezett tudományos konferencia kibővített anyaga). Szerk. Horváth László. Hatvan 2001. 47-71., különösen: 60-61. 160 Eckhart E: A bécsi udvar i. m. 235. A későbbi évtizedekben a horvátországi és szlavóniai folyószabályozásokban is szerepet vállaló, hajóépítéssel, manufaktúra-alapítással is foglalkozó, korát megelőző grófról újabban: Ambróczy Gábor György: Excentrikus álmodozó vagy racionális gazdálkodó? Gróf Batthyány Tivadar (1729-1812) pályaképe és gazdasági lehetőségei. In: Batthyány Lajos Alapítvány doktori ösztöndíjprogram 2020/2021. Szerk. Dezső Tamás - Pócza István. Bp. 2022. 488-503., különösen: 495. 161 Dobos Gyula: A Perczelek kereskedelmi kísérlete: „a Compania Tergestiana”. In: A Völgység két évszázada. Előadások és tanulmányok az 1990. október 20-21-i bonyhádi történészkonferencián. Szerk. Szita László - Szőts Zoltán. Bonyhád 1991. 165-171. A kereskedő társaság marhakivitelre is igyekezett kiterjeszteni a tevékenységét, erre: ÖStA FHKA KAU, Kt. 1525. Fasc. 35., No. 40. 1764. szept. 5.; ÖStA FHKA KAU, Kt. 1177. Fasc. 18., subdiv. 1., No. 22. (föl. 611-613.) 1765. aug. 19. 162 Horbec, L: The Improvement i. m. 61. A magyarországival ellentétben különösen szembetűnő a horvát nemesség együttműködésre való hajlandósága a kormányzat által kezdeményezett gazdaságfejlesztő projektekben.162 Ennek fő oka az lehetett, hogy a bécsi udvarnak az Adriai-tenger melléki, már ismertetett kereskedelmi- és közlekedésfejlesztési tervei miatt különösen fontos volt a horvát vármegyék nemességének és az arisztokrácia lojalitásának biztosítása. A nekik adott kedvezmények közé tartozott az itteni munkálatok során érdemeket szerzett vármegyei hivatalviselők kitüntetése, így a királynő Jurisich Miklós zágrábi főispánt a Szent István-renddel, Spissich Péter alispánt aranylánccal szándékozta megajándékozni. Ezen túl a városokban német nyelvű iskolák nyitását, piarista rendbeli oktatók behívását, mezőgazdasági 1228
