Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
NAGY JÁNOS rendek,119 ugyanis Zágráb, az anyavármegye joghatósága itt nem érvényesült, részben a megyeközponttól való nagy távolság, részben a tiszttartók ellenállása miatt. Ezen felül panaszként fogalmazták meg, hogy a kincstár a perek fellebbezését a báni táblára nem engedte meg.120 A felettes szerv válaszában feleslegesnek és költségesnek nevezte egy új vármegye szervezését, amely amúgy is az uradalom területével esne egybe. A Bankbizottság ragaszkodott az uradalom saját jogszolgáltatási rendszerének fenntartásához, ebbe nem engedve beleszólást a horvát rendi fórumoknak.121 119 A rendi posztulatum egy középkori vármegye helyreállítására utal („vetus Vindolensis comitatus ” néven). Az ügyben véleményt nyilvánító Kercselich Boldizsár zágrábi kanonok, történetíró szerint ilyen nevű vármegye nem létezett, az uradalom területe mindig is Zágráb megyéhez tartozott. Az új vármegye létesítése még 1760-ban merült fel a már említett törvénykezési problémák megoldására, eredetileg a kincstár ötleteként, de a légből kapott tervezetet a megkérdezett történetíró nem támogatta, és a kérdésben az érdemi döntést a jövőbeli országgyűlésnek tartotta fenn. Balthasar Adam Kercselich: Annuae 1748-1767. Zágráb 1901. 402. 120 OGYK 700.456. 364. p. 20. pont. 121 ÖStA FHKA ABA, Fasc. 471. No. 21. 1764. szept. 10. A Miniszteri Bankbizottság válasza a Magyar Udvari Kancelláriára a rendi sérelmekre. 8. pont. 122 OGYK 700.456. 366-367. p. (26. pont). 123 1764. augusztus 31-ei vitára: MTA KIK Kt. Jogt. Osztály 2r 44. Diarium diaetae anni 1764 et 1765. fol. 121. 124 OGYK 700.456. 524. p. 125 MTA KIK Kt. Jogt. Osztály 2r 44. Diarium diaetae anni 1764 et 1765. 140. fol. A Kereskedelmi Tanácsnak, illetve a neki alárendelt trieszti Intendenzának a Zengg szabad királyi városra kiterjedő joghatóságát is vitatták a horvát rendek sérelmükben. Zengg elszakítottsága a magyar koronától nem új fejlemény, ezt már az 1741. és 1751. évi diéta is sérelmezte.122 Horvát részről a panasz itt is abból származott, hogy a város nem fogadta el a Báni Táblának mint felsőbb bíróságnak a joghatóságát.123 Ezen túl felmerült, hogy a Kereskedelmi Tanács megakadályozta Zengg város tanácsát az országgyűlési követküldésben. Később aztán kiderült, hogy rossz anyagi viszonyaira való tekintettel a követküldési kötelezettsége alóli felmentését maga a városi magisztrátus kérte a nádortól.124 Zengg és Buccari uradalmának elszakítását együtt tárgyalta a magyar diéta az 1764. szeptember 4-ei ülésén, ahol vita alakult ki arról, hogy Buccarit ténylegesen elszakították-e a magyar koronától. A horvát ítélőmester, Skerlecz Miklós ezt vitatta, a magyar rendi ellenzék tagjai (Bacskády Ferenc nyitrai, Tiszta Pál abaúji, Takács pozsonyi és Luby György liptói követ) Buccari nevének szövegbe foglalását kérték, ám végül ez utóbbi kimaradt a sérelemből.125 Az uralkodó a rendeknek adott válaszában cáfolta Zengg végleges elszakítását az ország joghatóságától, de a Kereskedelmi Tanács oldalára állva a korabeli rendelkezéséből adódó jövőbeli 1221
