Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
A MAGYAR RENDEK ÉS A KORMÁNYZAT KERESKEDELEMÜGYI ELKÉPZELÉSEI leszállításával. Emellett az osztrák termelők érdekeit az olcsóbb magyar gabonával szemben az erős tartományi vámok és illetékek is védték.113 113 Wellmann I: A magyar mezőgazdaság i. m. 76. 114 ÖStAFHKAKU, Kt. 1511., No. 139. föl. 897. 1764. szept. 6. (kivonat). 115 A Miniszteriális Bankbizottság ezen túl javasolta a behozatali tilalmak alkalmazását: ÖStAFHKAABA, Fasc. 471., 1764. év, No. 21. 1764. szept. 10. A Miniszteriális Bankbizottság átirata a Magyar Udvari Kancelláriához. 116 E területi konglomerátumba olvasztották be és kezelték (az Intendenza 1776-os felszámolásáig) a két szabad kikötőt (Trieszt, Fiume), Buccarit, Zengget, Karlobagot, Aquileát és környékét, melyek korábban részben az örökös tartományokhoz (Krajna, Karinthia, Stájerország, Görz), részben Horvátországhoz és a katonai Határőrvidékhez tartoztak. Lásd Faber, E.: Litorale i. m. 4., 15., 241-242. 117 OGYK 700.456. 366., 538. p. Az uralkodó rendeknek tett ígérete bekerült a törvénytárba, az 1764-65. évi 30. cikkelyben. 118 Faber, E.: Litorale i. m. 232. Végül a magyar rendek hangot adtak a behozatali tilalmakkal vagy magas vámokkal sújtott, a Habsburg Monarchián kívüli, többnyire nyugat-európai importáruk behozatalával kapcsolatos panaszaiknak. A bécsi kormányzat intézkedéseinek célja az volt, hogy - mint korábban említettem - a boroszlói és lipcsei vásárokat árubeszerzési helyekként a magyarországi kereskedelemből kikapcsolják, és Magyarországot az osztrák iparcikkek felvevőpiacává tegyék. Az osztrák ipar bővülő kapacitásaira hivatkozva utasította el a kormányzat a rendeknek a nürnbergi áru behozatalával kapcsolatos sérelmét is,114 csakúgy, mint a Königgrätz- Nikolsburg—Zsolna—Hradistye útvonalon keresztül érkező, 30%-os vámmal sújtott külföldi iparcikkek importjának könnyítését.115 A gazdasági viszonyokra csak közvetve volt befolyása a Kereskedelmi Tanácsnak alárendelt Trieszti Intendenzának a Szent Koronához tartozó tengermelléki területeken, elsősorban Buccarin, Zenggen és környékén. Az 1754 óta az Adriai-tenger mellékén különböző jogállású és hagyományú területek felett közvetlen joghatóságot gyakorló, az udvar reformterveit hatékonyan kezelő, mesterséges közigazgatási egységre a bécsi központi kormányszervek előszeretettel alkalmazták az Osztrák Tengermellék (Litorale Austriacó) elnevezést.116 A területcsorbításra utaló megnevezés már önmagában kiváltotta a horvát rendek ellenszenvét, amelynek jövőbeli használata ellen sérelmükben is tiltakoztak (25. pont).117 Az elkobzott és 1695-ben az Udvari Kamara kezébe került, most a Miniszteri Bankbizottság által adminisztrált, egykori tengermelléki Zrínyi- és Frangepán-javakból származó Buccari uradalmának Szent Koronához való viszszacsatolását a magyar diéta korábban több országgyűlésen is követelte (például 1681-ben, 1741-ben és 1751-ben), és ez a sérelem 1764-ben ismét terítékre került.118 Most ezen területekből önálló vármegye (Vinodol) szervezését kérték a horvát 1220
