Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
NAGY JÁNOS volna a soproni és pozsonyi bor kedvezményes átvitelét Bécsen keresztül Morva- és Csehországba, felmentést adtak volna az Alsó- és Felső-Ausztriában szedett útdíj {Passgebühr) fizetése alól, ugyanitt csökkentették volna az osztrák tartományokba kivitt bor harmincadvámját és az ausztriai rendi illetékek összegét, valamint intézkedéseket ígértek a bajorországi és salzburgi export támogatása ügyében is. A változtatások a külkereskedelemben fenntartották volna az ausztriai borok pozitív megkülönböztetését: a kedvezményes vámtételek csak akkor illették volna meg az exportőrt, ha a kivitt bor háromnegyede osztrák, egynegyede magyarországi termelőtől származik.108 108 Részletesen ismerteti az eredményeket: Eckhart E: k bécsi udvar i. m. 303.; Otruba, G.: Die Wirtschaftspolitik i. m. 146-147. 109 Eckhart E: A bécsi udvar i. m. 193. 110 Az adriai-tengermellék kereskedelmébe a horvát területen és a határ őrvidéken kívül ténylegesen a Bánát és Erdély kereskedelmét kívánta bekapcsolni az udvar, a szűkebb értelemben vett Magyar Királyságról a konkrét intézkedésekben nem esik szó. Erre: Faber, E.: Litorale Austriaco i. m. 11 1-112. 111 Eckhart E: F bécsi udvar i. m. 193., 236.; BelitzkyJános: A magyar gabonakivitel története 1860-ig. Bp. 1932. 76-77. A károlyvárosi határőrvidéken és a Horvátországban kibontakozott éhínségre: ÖStA FHKA KAU, Kt. 1176., Fasc. 18., subdiv. 1., 1764. év., No. 2. 1764. márc. 4. A belső-ausztriai helyzetre: ÖStA FHKA Kommerz Litorale (a továbbiakban: KLit) Kt. 866., Fasc. 89., subdiv 2., No. 466. 1764. márc. 24. Cseh-Osztrák udvari Kancellária jegyzőkönyve, illetve melléklete a Belső-Ausztriai Gubernium február 28-ai jelentése. 112 ÖStA FHKA ABA, Fasc. 471. 1764. szept. 22. A Cseh-Osztrák Udvari Kancellária átiratának melléklete a Miniszteriális Bankbizottságnak. A magyar gabonakivitellel kapcsolatban láthatjuk, hogy a tengeri gabonakivitel számára Mária Terézia már 1763-tól biztosította a vámmentes és kedvezményes exportot öt évre,109 amely jórészt nem a szűkebb értelemben vett Magyar Királyság készletein, hanem sokkal inkább a szárazföldön, illetve a Száván és a Kulpán az Adriára juttatott bánsági gabonán alapult.110 A Nápolyi Királyságban fellépő éhínség miatti kormányzati gabonavásárlások mellett ösztönző hatással volt a magyar kivitelre a határőrvidéki, illetve krajnai rossz termés is, amelynek okán a bécsi udvar rövid időre lehetővé tette a Határőrvidékre és Belső-Ausztriába a szabad (vámmentes) gabonakivitelt.111 A kedvezményekkel segített, de a gabona termőterületétől távol fekvő és nagy szállítási költséggel járó tengeri kivitellel szemben a magyar rendeket jobban foglalkoztatta az ausztriai gabonaexport ügye. Sérelmeik szerint a korábbi rendi illetékek és királyi vámok Alsó- és Felső-Ausztriában a búza esetén hatszorosra, a rozs esetén háromszorosra, az árpa és a zab esetén kétszeresre emelkedtek. Ezen túl a rendek a stájerországi vámokat is különösen magasnak ítélték.112 Ehhez érdemes tudni, hogy a korszakban az osztrák és cseh—morva tartományok mezőgazdasága jó termés esetén még fedezni tudta a Lajtán túli szükségletek nagy részét, és a kormányzat is csak rossz terméseredményű években tette lehetővé az olcsóbb magyar gabona itteni piacra való kivitelét a vámtételek 1219
