Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
A MAGYAR RENDEK ÉS A KORMÁNYZAT KERESKEDELEMÜGYI ELKÉPZELÉSEI ezt a javaslatot, ugyanis ez ellenlépéseket szülne és visszavetné az amúgy sem prosperáló magyar borexportot. Végül Batthyány Ádám tárnokmester javaslatára a rendek ezt a felvetést nem fogadták el, de megerősítették a Pozsony megyei joggyakorlatot.102 102 A tervezetben 74. számú sérelem az elfogadott listában 71. helyre került: MTA KIK Kt. Jogt. Osztály 2r 44. Diarium diaetae anni 1764 et 1765. fol. 126.; OGYK 700.456. 309. p. 103 MNL OL N 55 Diaeta anni 1764-65. 1. cs. Lad. O., Fase. B., No. 24. 14. pont. 104 A lengyel vászonra elhatározott, 1764. január 1-től érvényes vámemelés egyik lehetséges magyarázata az lehetett, hogy a kormányzat ily módon a külföldi konkurencia kizárásával igyekezett a belföldi háziipart kiterjeszteni és a paraszti lakosságot a kender és a len szövésére rávenni. Erre lásd Eckhart E: A bécsi udvar i. m. 60-61. Magam a források alapján inkább arra hajlok, hogy a kormányzat az örökös tartományok izmosodó ipara által előállítandó vászonnal szándékozott Magyarországot ellátni, ezért nyúlt a lengyel vászonnal szemben a protekcionista vámemelés eszközéhez. Erre jó példa Mária Terézia resolutiója egy kormányszervek közti tárgyalási jegyzőkönyv kapcsán: ÖStA FHKA KU, Kt. 1511., Fase. T] No. 1648. 1763. okt. 1. (fok 602-610.) 105 ÖStA FHKA KAU Kt. 1176., Fasc. 18., subdiv. 1., No. 52. 1764. júl. 28. 106 Eckhart E: A bécsi udvar i. m. 61-62., 283. 107 A Finanzstelle és a Kereskedelmi Tanács 1764. november 17-ei tárgyalási jegyzőkönyve: ÖStA FHKA KU, Kt.1525. Fasc. 35., No. 1831. föl. 168-173. és ÖStA HHStA KA, Staatsrat Protokolle. 3088/1764. fol. 1745. A felső-magyarországi régióban is számos, borkereskedelemmel kapcsolatos sérelem keletkezett. A rendek a tiszai vármegyék kérésére a török Porta alattvalóit (görög, örmény, rác, zsidó) borhamisításaik okán az 1741. évi 19. törvénycikk értelmében szerették volna eltiltani a kereskedéstől, azok kivételével, akik városi polgárjogot szereztek vagy nemesi birtokokon tartózkodnak.103 A tokaji borok lengyelországi eladásának visszaesését vonták maguk után a baratto-kereskedelem révén az országba kerülő lengyel vászonra elrendelt vámemelések (5-ről 30%-ra).104 Az intézkedések gazdasági és politikai következményeit Bécsben csak fáziskéséssel érzékelték a befutó jelentésekből: az ország északkeleti és keleti részeiben a közemberek és a hadsereg ruházatához eddig nagy mennyiségben vásárolt közönséges lengyel vászon behozatalának visszaesése itt áruhiányt, illetve a kivitelre szánt, borból származó bevételek csökkenését hozta mind a kincstárnak, mind a magánembereknek. Az 1764. július 24-én tartott udvari konferencián már attól tartva, hogy a rendek a lengyel vászonra elrendelt vámemelés miatt az országgyűlésen sérelmekkel fognak fellépni, a pozsonyi Helytartótanácsot arról tájékoztatták, hogy az uralkodó elrendelte a vám leszállítását ismételten 5%-ra.105 A királynő által meghozott rendelkezést — a Habsburg gazdaságpolitika 1765. évi részleges irányváltásának köszönhetően - 1767-ben magyar szempontból szigorítás követte: ekkortól a lengyel vászonra már 15%-os értékvámot vetettek ki.106 Az uralkodónő a magyar borokra kivetett vámok és illetékek általános mérsékléséről végül a pénzügyi hatóság és a Kereskedelmi Tanács 1764. november 17-ei tanácskozása alapján döntött.107 A rendelkezések többek között megkönnyítették 1218
