Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
A MAGYAR RENDEK ÉS A KORMÁNYZAT KERESKEDELEMÜGYI ELKÉPZELÉSEI versenytársaként és 1779-től a magyar korona corpus separatum^&w* 1 memelésre térve a Bizottság kijelentette, hogy mióta ő kezeli a Károly-út jövedelmeit, azóta nem volt vámemelés, ennek szedéséhez az uradalomnak joga van, mint más birtokosnak is.88 A Buccari kikötő megnyitását az uralkodó válasziratában megígérte, ám hozzátette, hogy az ide vezető kereskedelmi út kiépítése és karbantartása neki sokba kerül, ezért az itteni vámokról nem mondhat le.89 87 Buccari helyzetére: Faber, E.: Litorale i. m. 211-212. 88 ÖStA FHKAABA, Fasc. 471. No. 21. 1764. szept. 10. A Miniszteri Bankbizottság válasza a Magyar Udvari Kancelláriának a rendi sérelmekre. 89 A királyi válasz: OGYK 700.456. 539. p. A királyi resolutiót végül az 1764-1765. évi 31. törvénycikk erősítette meg. 90 ÖStA FHKA KU, Kt. 1514/2. Fasc. 30. 1764. szept. 28. Cseh-Osztrák Udvari Kancelláriához intézett átirat. 91 Wellmann I: Handelspolitik i. m. 272-273. 92 A sérelmek 3. pontja: ÖStA FHKAABA, Fasc. 471. 1764. szept. 22. A Cseh-Osztrák Udvari Kancellária átiratának melléklete a Miniszteriális Bankbizottságnak. 93 Erre lásd ÖStA FHKA KU, Kt. 1514/1. Fasc. 30. No. 139. 1764. szept. 6. Kereskedelmi Tanács átirata a Magyar Udvari Kancelláriához. 74-75. föl. 94 Wellmann I: A magyar mezőgazdaság i. m. 84. A velencei mellett a német birodalomba irányuló marhakivitel szabaddá tételének követelése ismét elhangzott a rendek részéről, ám az örökös tartományok (elsősorban Bécs) húsellátásának prioritása miatt ezt a Kereskedelmi Tanács javaslatára az uralkodó elutasította.90 A diéta összehívásakor a kormányszerv által készített előterjesztésben említett csehországi magyar marhakivitel támogatása ugyanekkor már szóba sem került.91 Az ausztriai magyar marhakivitelt annak ellenére, hogy a kormányzat ezt az exportirányt még támogatta is, és a harmincadvámot 1751 után ténylegesen csökkentették, még így is számos kölönc terhelte a királyi vámok, rendi illetékek és magánvámok miatt. Állítólag, ha egy kereskedő a Temesköztől Bécsig hajtott eladásra marhát, akkor a kivetett taksák értéke az áru értékének egyharmadát tette ki.92 Az ebben a kereskedelmi ágban érdekelt osztrák és a Német-római Birodalom más részeiből származó kereskedők ellen is találunk panaszt, akik a Magyarország belső részein olcsón, sokszor a helyiektől hitelben felvásárolt magyar marhát adták el többszörös áron Bécsben és más városok piacain. A rendek a magyar kereskedőréteg védelmére szerették volna elérni, hogy az osztrák kereskedőknek tiltsák meg a magyar marha felvásárlását, valamint beleegyeztek volna, hogy a magyarországi kalmár se hajthassa jószágát Bécsen túl.93 A kiváltságos osztrák kereskedőtársaságok tagjaiból és mészárosokból álló, kivitellel foglalkozó réteg térnyerését és a hazai közvetítő kereskedők visszaszorulását a 18. század második felében - a tárgyalt forrásokkal összhangban — a szakirodalom is megerősíti.94 1216
