Századok – 2022

2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen

NAGY JÁNOS országgyűlésnek tárgyalásra.83 Az alsótábla, mint később látjuk, ennek értelmében október 1-jén elvi döntést hozott a kérdésben, ám a határozat végrehajtására az erő­viszonyok megváltozása miatt a diéta végéig nem került sor. A királynő válaszában a vámcsökkentés elrendelésének ígéretével nyugtatta meg a rendeket, ám hangsú­lyozta, hogy a szabályozás „az eddigi norma szerint” történjen, vagyis kizárta az országgyűlés bevonását az ügy rendezésébe.84 83 Ezt Tiszta Pálon kívül Takács pozsonyi, Marczibányi Lőrinc Csanádi és Rosty Ferenc vasi követ sür­gette az 1764. augusztus 22-ei ülésen. Ugyanez előkerült a 43. pontban is: MTA KIK Kt. Jogt. Osztály 2r 44. Diarium diaetae anni 1764 et 1765. fol. 73. 84 OGYK 700.456. 522. p. 85 MNL OL N 55 Diaeta anni 1764-65. 1. es. Lad. O., Fasc. B., No. 23.; Dalmácia-Szlavónia- Horvátország sérelmi listájára: OGYK 700.456. 367. p. 86 ÖStA FHKA Altes Bankale, Alte Bankalakten (a továbbiakban: ABA) Fasc. 473., 1764. szept. 22. A Cseh-Osztrák Udvari Kancellária átiratának melléklete a Miniszteri Bankbizottsághoz; ÖStA FHKA KU, Kt. 1525. Fasc. 35., No. 40. 1764. szept. 5. A külkereskedelem akadályainak elhárítása is a fontos rendi követelések közé tartozott. Mind a dunántúli vármegyék, mind a horvát rendek egyaránt követel­ték Buccari kikötőjének megnyitását Velence irányába a magyar marha kivitele számára.85 A legjelentősebb magyar kiviteli cikk, a szarvasmarha exportja ugyanis akadályokba ütközött a tengermellék felé, egyrészt a belső-ausztriai tartományok 1748 óta jelentősen megemelt vámjai és illetékei miatt, másrészt a Habsburg­­kormányzattal 1749-ben szerződött Milesi nevű kereskedő-faktor marhakiviteli monopóliuma miatt. A velenceiek ebben az időben szükségleteiket részben bosz­niai, illetve moldvai-havasalföldi eredetű marhából fedezték, amelyet Zárától dél­re, Dalmáciában vásároltak (évi 12-13 000 darabot), részben Milesi révén a Belső- Ausztriából (Krajnából és Karintiából) származó, kedvezményes vámtétellel Görz területén áthajtott, évi 3400 darab vágóállatból. A rendek ezen túl elégedetlenek voltak a Buccari uradalom területén átmenő, a tengerpartra vezető Károly-úton három helyen (valójában csak két helyen, Fuccinénél és St. Cosmónál) is felál­lított útvámmal, amelyek tovább drágították a kivitelt.86 A Buccari uradalmat 1749 óta kezelő pénzügyigazgatásért felelős hatóság, a Miniszteri Bankbizottság e rendi sérelemre adott válasza némi fényt vet e rendi követelés értelmetlenségére. E szerint Buccari sajátos helyzetét az adta, hogy eredetileg a tengeri só be- és átra­kodásra épült kikötő a marha fogadására kevéssé volt alkalmas, télen a tengeren tomboló viharok miatt hajókkal nem volt biztonságosan megközelíthető. A ve­lencei hajók a nyári időben pedig sokkal inkább Dalmáciába mentek a boszniai marha elszállítására. A kormányszerv szerint a nevezett városnál sokkal alkal­masabb lenne a magyar marha kivitelére a közeli Fiume, amely a későbbiekben ténylegesen szorosabb kapcsolatba kerül Magyarországgal, Buccari kereskedelmi 1215

Next

/
Thumbnails
Contents