Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
A MAGYAR RENDEK ÉS A KORMÁNYZAT KERESKEDELEMÜGYI ELKÉPZELÉSEI fizetendő, Pozsonyban és más városokban gyakorlatban levő 10%-os illeték (jus detractus) bevezetésével kellene a kereskedelmi pénztárakat gazdagítani. A kereskedelmi társaságok és bankok létesítésének (feltehetően a tőke és a kezdeményezőkészség hiánya miatt) még nincs itt az ideje - vélte a Kommerzrat testületé.65 65 ÖStA FHKA KU, Kt. 1514/1., Fasc. 30. Nr. 139. föl. 71-72. Kereskedelmi Tanács feliratának fogalmazványa Mária Teréziához, 1764. júl. 23. 66 ÖStA FHKA Ungarische Kamerale, Kamerale Ungarn (a továbbiakban: KAU) Kt. 432., Fasc. 7., subdiv. 1., No. 9. Festetics Pál megjegyzései Degelmann tervezetére, 1764. okt. 9. 67 ÖStA FHKA KAU, Kt. 1176. Fasc. 18., subdiv. 1., No. 54. 1764. márc. 22. 68 ÖStA FHKA KAU, Kt. 1515. Fasc. 30., ad No. 179. Kereskedelmi Tanács nota-ja. 1764. nov. 9. és ennek mellékletei, uo. Kt. 1550. Fasc. 46., No. 1151. 81. föl., továbbá Eckhart E: A bécsi udvar i. m. 182-183. 69 ÖStA FHKA KAU, Kt. 432. Fasc. 7., subdiv. 1., No. 21. 1763. szept. 6.; PleidellAmbrus: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában. Első közlemény. Századok 63. (1929) 384-420. 70 ÖStA FHKA KAU, Kt. 432. Fasc. 7., subdiv. 1., No. 60. 1763. ápr. 19. 71 ÖStA FHKA KAU, Kt. 432., Fasc. 7., subdiv. 3., No. 27. Mária Terézia gróf Johann von Herbersteinnek, a bécsi Udvari Kamara elnökének. Bécs, 1763. máj. 9. Összességükben a diéta előkészületei során megfogalmazott tervezetek - Eckhart Ferenc szavaival élve - „gazdag és nem fellengzős” iránymutatást adtak a magyar gazdaság fejlesztésére a merkantilista gazdaságpolitika jegyében. Számos ponton megfigyelhető, hogy a magyar politikai-gazdasági-jogi viszonyokkal a bécsi tanácsosok nem mindig voltak tisztában, és a cseh-osztrák tartományokban megvalósult merkantilista intézkedéseket vették mintának. A magyar kereskedelmi ügyekben járatos Festetics Pál udvari kamarai tanácsos véleményét is kikérték az ügyben, aki úgy fogalmazott, hogy e tárgyban csak általános ígéreteket szabad megfogalmazni a diéta számára, a vámszabályzat kidolgozásába nem szabad a rendeket bevonni, hiszen az uralkodói jog (jus majestaticum) és nem tartozik országgyűlési hatáskörbe, ahogy ezt a rendek - mint később látjuk - állították.66 A magyarországi gazdaságfejlesztést támogató rendeletek kiadása és ezek végrehajtása a diéta előkészítésével és annak üléseivel párhuzamosan megkezdődött, így rendelkeztek (a teljesség igénye nélkül) a magyar gabona adriai-tengeri kivitelének további vámmentes biztosításáról,67 a Száva és a Kulpa folyók szabályozásának és hajózhatóvá tételének előkészítéséről - Maximilian Frémaut németalföldi mérnök irányításával68 -, a gyapotfonás bevezetéséről az óvári és bácskai kamarai uradalmakban, illetve a bányavárosokban,69 a macedóniai juh tenyésztésének meghonosításáról,70 a selyemtermelés megkedveltetéséről és epreskertek létesítéséről.71 Más kérdésekben az országgyűlési sérelmek kapcsán a kormányzat viszont összeütközésbe került a rendekkel. A kormányzat elsősorban a ciszlajtán tartományok érdekeinek alárendelve kezelte ekkor is a magyarországi gazdaságfejlesztés kérdéseit, Magyarországra nyersanyagellátóként és élelmiszerbázisként tekintett, leendő manufaktúra-iparára is csak a belső piacot teljességgel kiszolgálni nem tudó cseh-osztrák ipar ideiglenes gyengesége miatt volt 1212
