Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
NAGY JÁNOS taktikusan Degelmann. Fontos elem volt a szárazföldi és vízi kereskedelmi utak javítása (például a Károly-út ügye, a Száva-Kulpa szabályozása),61 amelyet részben a környező vármegyék, részben a kincstár költségein vélt megvalósíthatónak. A vállalkozásokban való részvételtől idegenkedő magyar nemességet a fenti intézkedésekkel ösztönözni lehetne a kereskedelmi társaságokba való belépésre, ugyanis Degelmann szerint a magyar nemesek számára a terményeik kereskedelme valójában abból áll, hogy „otthon várják az idegen felvásárlót”, akik többnyire rácok vagy zsidók. A magyarok számára lehetővé kell tenni boruk vámmentes kivitelét Lengyel- és Oroszország felé az erre specializálódott kereskedelmi társaságon keresztül. A reformjavaslat harmadik pillérét, az ipar fejlesztését a „nemzet szellemé”-nek leginkább megfelelő, döntően hazai ipari növények feldolgozására létrehozandó, az osztrák manufaktúráknak „Verlag”-rendszerben bedolgozó félkész textilárura specializált üzemek alapítása jelentette.62 A kender-, len-, gyapjú- és gyapotfonás elterjesztésére fonóiskolákat, a selyemgubó előállítására epreskertek életre hívását tartotta hasznos lépésnek. A vármegyei házipénztárakból vagy városi alapítványok jövedelmeiből létrehozandó kereskedelmi pénztár jóvoltából az egyes vármegyék és városok is költhetnének manufaktúra-alapítások támogatására, amelyről a kebelükben életre hívott 6-12 fős kereskedelmi bizottságok számolnának el: ezek az ott birtokos nemesekből, illetve városi tanácsok tagjaiból, esetleg kamarai alkalmazottakból verbuválódnának.63 61 Az 1728-ban épült Károlyvárosból Fiume és Buccari (Szádrév) irányába vezető út felújítása az 1760 évek elején kezdődött, és az 1771-ig tartó időszakban fejeződött be. A két folyó felmérésére, a folyómeder és part tisztítására, hajózhatóságának biztosítására és raktárak építésére Frémaut mérnök 1762- ben kapott megbízást, a rendezést az 1768-ben bekövetkezett haláláig folytatta. Eva. Faber: Austriaco. Das österreichische und kroatische Küstenland 1700-1800. Trondheim-Graz 1996. 8.; Fest Aladár: A magyar tengerpart közlekedési viszonyai. Fiume és a magyar-horvát tengerpart. Főszerk. Borovszky Samu. (Magyarország vármegyéi és városai). Bp. 1897. 291-309., különösen: 293.; Ivana Horbec: The Improvement of River Navigation in 18th Century Croatia. Ideas, Counteractions and Effects. In: The 18th Century as Period of Innovation, Yearbook of the Society for 18 th Century Studies on South Eastern. Eds. Harald Heppner - Sabine Jesner. Graz 2019. 50-63., különösen: 57. 62 A bedolgozó- vagy Verlag-rendszer a kora újkori ipari termelés egyik jellegzetes formája, amelynek során a manufaktúrákban csak bizonyos munkafolyamatok zajlanak, míg másokat kihelyeznek a környező vidékre, és az agrárnépesség végzi, egyfajta kiegészítő keresetként. A termeléshez szükséges nyersanyagot és tőkét a kereskedő-vállalkozó biztosítja és az értékesítést is ő végzi. Ez a gazdasági forma nem bontja fel a hagyományos paraszti családszerkezetet, és a népesség sem hagy fel a mezőgazdasági tevékenységgel. Erre osztrák példák alapján: Sandgruber, R: Ökonomie und Politik i. m. 168-169. 63 ÖStA FHKA KU, Kt. 1514/1., Fasc. 30. Nr. 297. 64 Eckhart E: A bécsi udvar i. m. 259-260. A Degelmann-féle tervezetet a Kereskedelmi Tanács július 23-ai véleményével küldte át Mária Teréziának, hangot adva kételyeinek, miszerint a nemesség a tervezett pénztárnak aligha fog adózni.64 A hadiadó egy tizedes kvótával való kiegészítése helyett inkább ennek méltányosabb országgyűlési felosztása, vagyis a rectificatio portarum révén lehetne erre pénzt fordítani. Inkább az országból való elköltözéskor 1211
