Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
A MAGYAR RENDEK ÉS A KORMÁNYZAT KERESKEDELEMÜGYI ELKÉPZELÉSEI biztosító mezőgazdaság és ipar felvirágoztatása felé,37 1763. június 28-ai kéziratában leszögezte azt a később is gyakran idézett alapelvet, miszerint az állam érdeke Magyarországon a manufaktúrák számának szaporítása, telepítésüket ne gátolják, azzal a kitétellel, hogy csak azon termékeket gyártsák az országban, melyek az örökös tartományok iparára nézve nem járnak hátránnyal (káros lehet például, ha e termékeket drágán állítják elő, vagy a kereslet akkora, hogy belőlük még a cseh-osztrák tartományokban is hiány lép fel). A királynő javaslatot is tett azokra a belső piacra szánt termékekre, melyeket a Magyar Királyságban gyártanának: vitorlavászon, pamutgyárak számára gyapotszövetek, kötött harisnya, főkötő, a horvát határőrvidék katonasága számára kabátok, illetve lótakaró. A szőlő- és bortermelésre alapozva likőr is készíthető, melyet Moldvába, Lengyelországba és az északi országokban lehetne vízi úton exportálni, a Visztulán keresztül.38 A királyi kézirat alapját valószínűleg a magyarországi gazdaságfejlesztés mellett több ízben kiálló Egyd von Borié államtanácsosnak az Államtanács előtt tárgyalt előterjesztése képezte, amely ugyanezen árucikkek magyarországi előállítását ajánlotta az uralkodónő figyelmébe.39 37 A királynő ilyen irányú személyes elkötelezettségére lásd Adolf Beer: Studien zur Geschichte der Österreichischen Volkswirtschaft unter Maria Theresia. Die österreichische Industriepolitik. Wien 1894. 3., 19.; Barbara Stollberg-Rilinger: Maria Theresia. Die Kaiserin in ihrer Zeit. Eine Biographie. München 2018. 702-703. 38 Österreichisches Staatsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Kommerz-Ungarn, (a továbbiakban: Ö StA FH KA KU) Kt. 1526. Fase. 36. No. 189. Mária Terézia Franz Andlern-Witte grófhoz, 1763. jún. 28. 39 A későbbi vitákra általában nagy hatást gyakorló Borié-féle előterjesztést közli: Ember Győző: Der österreichische Staatsrat und die ungarische Verfassung 1761-1768. Acta Historica 6. (1959) 345. (1763: 1593.) 40 Az uralkodó 1764. február 20-án utasította Festeticset a következő diétán előforduló „kamarai, politikai és katonai” tárgyakban értekezés elkészítésére. Lásd Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Kabinettsarchiv (a továbbiakban: ÖStA HHStA KA) Staatsrat Protokolle. 353/1764. 211.p. 41 A szöveget kiadta és a tervezet keletkezési körülményit vizsgálta: Csizmadia Andor: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Bp. 1979. 106-110.; Uő: Egy kétszáz éves alkotmány- és reformtervezetről. Állam és Igazgatás 15. (1965) 9. sz. 836-844. Valószínűleg az uralkodónő megbízásából,40 az országgyűlés összehívása kapcsán keletkezett Festetics Pálnak, a bécsi Udvari Kamara tanácsnokának tulajdonított, a Magyar Királyságban óhajtott reformokat taglaló tervezete, Opinio reg num Hungáriáé címen. Ennek kereskedelmi tárgyú fejezete ugyancsak ajánlotta az örökös tartományokba irányuló kivitel vámjainak mérséklését, és felvetette az agrártermékekkel való kereskedés szabadságának gondolatát. Festetics hangsúlyosan foglalkozott a folyami hajózás és a csatornák fejlesztésével, amelyeket a kincstár költségén gondolt kivitelezhetőnek.41 A Kereskedelmi Tanács július 12-ei válaszában a királynő kívánságaira reagálva úgy érvelt, hogy a kormányszervnek a Magyar Királyságban sem joga, 1206
