Századok – 2022
2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen
NAGY JÁNOS sem anyagi eszközei nincsenek a manufaktúra-ipar fellendítésére, a vámrendszer kialakítására sincs befolyása, a közvetlen beavatkozás a magyar ügyekbe csak ellenállást és gyűlöletet szülhet, így csupán tanáccsal szolgálhat. Szándékát az uralkodó a Magyar Udvari Kancellária és a kamarai hatóságok révén érvényesítheti: az egyes vármegyéket a Hely tar tótanács révén utasíthatja — a Lajtán túl minden tartományban már működő Kommerz Konsessek mintájára - a kereskedelmi bizottságok létrehozására. A kamarai uradalmak jó példával járhatnának elő a manufaktúra-alapításokkal, amelyek elsősorban a kender- és gyapotfeldolgozással foglalkoznának. A katonaság igényei is hangsúlyosak a tervezetben: a horvát határőrvidék parancsnokát, Philipp Beck báró táborszernagyot utasítani lehetne arra, hogy gyapotból katonai ruházat és lópokróc gyártását indítsa el.42 Mária Terézia a döntésében erre válaszképpen elrendelte az óvári és a bácsi uradalomban, valamint a bányavárosokban a gyapotfonás meghonosítását.43 Az udvar tanácsadói arra számítottak, hogy a kamarai birtokokon megkezdett ipar fejlesztések példát adnak a magánkezdeményezésekhez és kedvező hatást gyakorolnak az országgyűlési közvéleményre.44 Az uralkodónő augusztus 3-án intézett egy újabb kéziratot a Kereskedelmi Tanács elnökéhez, amelyben a küszöbön álló magyar országgyűlés alkalmából megbízta a kormányszervet egy Magyarország kereskedelmének felvirágoztatását elősegítő, valamint egy kereskedelmi- és váltótörvényszék felállításáról szóló tervezet elkészítésével.45 42 A varasdi és károlyvárosi generalátusban a kereskedelem és manufaktúrák fejlesztésére évi 2000 forint kiutalásáról döntött az uralkodó, Beck 1764. július 25-ei előterjesztése nyomán: ÖStA HHStA KA Staatsrat Protokolle. 2061/1764. 1181. fol. és Ember Győző: Magyarország és az államtanács első tagjai. Századok 69. (1935) Pótfüzet. 554-664., különösen: 574. 43 ÖStA FHKA KU, Kt. 1526. Fasc. 36. No. 189. 1763. júl. 12. Kereskedelmi Tanács előterjesztése. 44 Ember Gy: Der österreichische Staatsrat i. m. 346. 45 ÖStA FHKA KU, Kt. 1514/1., Fasc. 30. Nr. 297. Schönbrunn, 1763. aug. 3. Közli: Eckhart E: A bécsi udvar i. m. 307., továbbá: Stefancsik, B.: Az 1764/65-i i. m. 41.; Wellmann L: Maria Theresias Handelspolitik i. m. 269. 46 Doblhoffen-Dier (No. 3., 5.), Degelmann (No. 7.), Johann Georg Managetta (No, 2), Mygind, Reischach (No.l.), Franz Paul Stegner (No. 6.) véleményét ismerjük és a Kereskedelmi Tanács közös állásfoglalását (No. 8.): ÖStA FHKA KU, Kt. 1514/1., Fasc. 30. Nr. 297. Másolatban fennmaradt a Festetics család keszthelyi levéltárában is: Magyar Nemzeti Levéltár (a továbbiakban: MNL) Országos Levéltára (a továbbiakban: OL) P 245 Festetics család keszthelyi levéltára. Festetics II. Pál iratai. 5. nagydoboz. IV. 5.b Vám-, és kereskedelmi ügyek. 11-50. föl. A Kereskedelmi Tanács tagjai novemberre tették meg az országgyűlésre szánt előterjesztéseiket a királynőnek.46 Ezek megegyeztek abban, hogy az országban a belső piac növelése érdekében folytatni kell a betelepítéseket, a magyar mezőgazdaság exportlehetőségein a vámtételek csökkentésével javítani kell, a kereskedelmi útvonalakat fejleszteni és a folyókat (így a Szávát és Kulpát) szabályozni kell, a fuvardíjakat pedig csökkenteni szükséges. Osztrák mintára a kaotikus hitelügyek rendezésére kereskedelmi- és váltótörvényszékeket, a kereskedelem és ipar anyagi 1207
