Századok – 2022

2022 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Nagy János: A magyar rendek és a kormányzat kereskedelemügyi elképzelései az 1764-1765. évi országgyűlésen

NAGY JÁNOS

képest a bécsi udvar politika formálói - így Kaunitz

államkancellár

is - kevesellték,30

az eseti jellegű magánfelajánlások és az állam által felvett nagyobb összegű hitelek ellenére.31

Általános volt a vélemény, hogy Magyarország a hétéves háború miatt a hadseregnek nyújtott élelmiszer-szállításoknak köszönhetően csak gazdagodott, ám teherválallása továbbra is csekély maradt.32

Mindezt fokozta, hogy a kormányzat 1762 decemberében a magyar „előkelők” (proceres)

Bécsbe

összehívott gyűlésével vállaltatott garanciát Magyarország nevében egy tízmilliós kölcsönre, amely pénzszerzési mód nagy visszatetszést keltett a jelenlévők körében. Végül a kölcsön felvételére a háború befejezése miatt nem került sor.33

30 Ember Gy.: Az Államtanács i. m. 244—245.

31 A hétéves háborúban a birodalom összes hadiadó-bevételeinek viszonylag kis része, 21%-a származott Magyarországról, míg évente kb. fél millió forint felajánlás, illetve összesen 7,3 millió forintnyi kölcsön folyt be a kincstárba innen. Lásd Lázár Balázs: A Magyar Királyság katonasága a Habsburg Birodalom hadseregeiben. In: Magyarország hadtörténete III. Magyarország a Habsburg Monarchiában 1718-1919. Szerk. Hermann

Róbert.

Bp. 2015. 41-114., különösen: 65-66.

32 Alfred

Ritter von Arneth: Maria Theresias letzte Regierungszeit 1763-1780. Erste Band. Wien 1876. 107-108.

33 Marczali Henrik: Mária

Terézia 1717-1780.

Bp. 1891. 164.; Franz A.

J.

Szabó:

Kaunitz

and

Enlightened Absolutism 1752-1780.

Cambridge 1994. 309., Szíjártó

M.

István:

A Habsburgok pénzügyikatonai állama. The

Sinews of Habsburg

Power. Lower

Austrian in a Fiscal-Military State, 1650-1820. Aetas 34. (2019) 3. sz. 162-167., különösen:

166.

34 Szekfil Gy: A

magyar bortermelő i.

m. 250.

35 Sauer,

M.:

Aspekte

der Handelspolitik i. m. 237.

36 A

tilalmak a

Magyar

Királyságban

és Erdélyben 1766-tól voltak életben: Adolf Beer:

Die handelspolitischen Beziehungen Österreichs zu den deutschen Staaten unter Maria Theresia. Wien 1893. 153-154.; Otruba, G.: Die Wirtschaftspolitik i. m. 145-146.; Hackl, B.: Die staatliche Wirtschaftspolitik i. m. 247.

A kormányzat kritikus pénzügyi helyzetét súlyosbította a Poroszországgal és Szászországgal folytatott, a hétéves háború során elindult, majd a békekötés után kicsúcsosodó vámháború, ennek gazdasági következményeivel. Az említett két ország által magasra emelt vámok mellett a Habsburg Monarchiában behozatali tilalmak sújtották például a porosz-sziléziai piacról eddig beszerzett nürnbergi árukat és számos textilterméket (vászon, posztó), ami kihatott a Boroszló és Lipcse vásárain keresztül zajló, elsősorban Magyarországgal folytatott barattokereskedelemre,34

így nemcsak számos eddig olcsón és jó minőségben beszerzett iparcikk behozatala lehetetlenült el, hanem a magyar exportot (például a borkivitelt) is kedvezőtlenül befolyásolta.35

A korábban csak az egyes tartományokban és bizonyos cikkekre érvényes behozatali tilalmakat 1764. március 24-én Mária Terézia egy rendelettel egységesen az összes örökös tartományára kiterjesztette, és kilátásba helyezte ezek magyarországi és erdélyi bevezetését is.36

Az 1764. június 17-re összehívott diéta előkészítéseként a gazdaság fejlesztésére vonatkozó háttérmunkákat már ezt megelőzően legalább egy évvel megkezdték. Az uralkodónő, aki személyesen is nagy érdeklődéssel fordult az alattvalói jólétét 1205